Pesti Srácok

Hetvenmillió forintnyi euróval fogtak el egy csalással gyanúsított nőt a budapesti rendőrök

Hetvenmillió forintnyi euróval fogtak el egy csalással gyanúsított nőt a budapesti rendőrök

Rip deal néven ismert a bűncselekmény, amellyel az elmúlt egy évben három alkalommal összesen több, mint húszmillió forinttal károsíthattak meg magyar sértetteket. A külföldi bűnözők gondos szervezéssel, valós cégek nevében, több szereplőt alkalmazva, jól felépített kerettörténettel ejtették tévedésbe áldozataikat – írta meg a police.hu.

Egy eladásra hirdetett budapesti családi ház megvételére jelentkezett angol és olasz telefonszámokról egy magát olasz üzletember képviselőjének kiadó nő. Az értékes ingatlan adásvételében játszott közvetítői szerepéért kétszázezer eurót kért. Az asszony 2020. december 3-ára egy fővárosi ügyvédnél beszélt meg találkozót a hirdetővel, akinek ott be kellett mutatnia, hogy nála van a mintegy hetvenmillió forint értékű valuta. A pénzt egy borítékba tették, amit a nő mintegy véletlenül a táskájába rakott, de szinte azonnal vissza is adta, hogy fizetni csak az üzlet létrejötte után kell. Nem sokkal később sietősen távozott, ami az ügyvédnek és az ingatlantulajdonosnak gyanús lett, ezért kibontották a borítékot. A tasakban euró helyett jóval kevesebbet érő üzbég bankjegyek voltak (kétszáz üzbegisztáni szum alig ér többet, mint öt forint). A lakáshirdető az éppen taxiba szálló nő után rohant, és visszatartotta a rendőrök érkezéséig. A kétszázezer euró az asszony táskájának az észrevétlen borítékcserét segítő rejtett rekeszéből került elő.

Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya különösen nagy kárt okozó csalás bűntett megalapozott gyanújával indított eljárást. A harminchárom éves V. Florica román állampolgárt őrizetbe vették, a bíróság december 6-án elrendelte bűnügyi felügyeletét. A BRFK nyomozásának adatai szerint az asszony, és jelenleg ismeretlen külföldi bűntársai nem először követtek el ilyen bűncselekményt Magyarországon. Egy évvel ezelőtt egy-egy ipari telephely látszólagos megvásárlása kapcsán kértek kétszáz- kétszázezer euró közvetítési díjat. A trükkös módon kicserélt borítékokban akkor papírfecniket találtak a becsapott üzletemberek, akik már csak későn vették észre a csalást. A bűnözők jól felépített történetekkel dolgoztak; a bizalom elnyerése érdekében az ingatlanhirdetőkkel Rómában is tárgyaltak, mielőtt kicsalták volna pénzüket.

PestiSracok facebook image

Forrás és fotók: police.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.