Kiss Gy. Csaba: a föderális Európa egy illúzió
Kiss Gy. Csaba, az MTA doktora mondta el véleményét a Magyar Nemzetnek hazánk általános nemzetközi megítéléséről és az Európai Unióban betöltött pozíciójáról, amit az elmúlt egy évben foglalt el. A Széchenyi-díjas irodalomtörténész szerint Közép-Európát és a határon túli magyarok helyzetét tekintve 2020-ban voltak pozitív és negatív fejlemények is. A lengyel–magyar együttműködés megerősítését szolgálta a konzervatív lengyel államfő, Andrzej Duda idei újraválasztása, de bővült a budapesti kormány szövetségeseinek tábora a tavaszi szlovéniai kormányváltással is. A lengyel–magyar közös vétó is hatásosnak bizonyult, hiszen az EU-ban lekerült a napirendről az az elképzelés, hogy az uniós támogatások kifizetését homályos jogállamisági feltételek meglétéhez kössék.
A professzor szerint a nyugat- és közép-európai országok közötti félreértés, a különböző világlátás elsősorban abból fakad, hogy a nyugat-európai országok nem tudják azt, mit jelentett a kommunista diktatúra. Ők a legnagyobb bűnnek a szélsőséges nacionalizmust tartják. Ha mi nemzetről beszélünk, fasizmust és sovinizmust kiáltanak, holott a visegrádi négyek együttműködése, az egymásrautaltság felismerése éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Mint mondta, a nemzet fogalmára másképp tekintünk. Nekünk hosszú időn keresztül nem voltak saját, szuverén országaink, Nyugat-Európában viszont kialakult az a gondolat, hogy kiléptünk a nemzetek korából, egy föderális Európát kell létrehozni. Kiss Gy. Csaba szerint ez illúzió, hiszen a koronavírussal kapcsolatban is kiderült: a járvány ellen a nagy nemzetközi szervezetek keveset tudnak tenni, a megoldás kulcsa a nemzetállamoknál van.
Hazánk szomszédságpolitikájával kapcsolatban Németh Zsolt fejtette ki véleményét a lapnak. A fideszes politikus szerint sikernek nevezhető, hogy a választásokat követően kulcspozíciókat szereztek a szerb és a román kormányban a helyi magyar pártok, és korrekt az együttműködés az új jobbközép szlovák kormánnyal is, amelynek miniszterelnöke, Igor Matovič bocsánatot kért a felvidéki magyaroktól az őket ért múltbeli igazságtalanságokért. Ukrajna viszont egyre erőteljesebb kisebbségellenes politikát folytat, mindennapossá vált a magyarok megfenyegetése, kommandósok tartottak házkutatást a szeparatizmussal vádolt magyar szervezeteknél. Németh Zsolt elmondta, hogy ezek a titkosszolgálati kommandós akciók minőségi ugrást jelentenek a megfélemlítést illetően, hiszen eddig leginkább jogi eszközökkel, a magyarok nyelvhasználatát korlátozó törvények elfogadásával éltek Kijevben. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a tavaly ukrán elnökké választott Volodimir Zelenszkij nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem következett be fordulat a kétoldalú kapcsolatokban. Noha a magyar állam nyitott az értelmes párbeszédre, kénytelen folytatni eddigi politikáját, amely miatt többek között nem járul hozzá a magas szintű NATO-tanácsülések összehívásához Ukrajna részvételével.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
