Pesti Srácok

Kásler Miklós: létrejön az Országos Kórházi Főigazgatóság

Kásler Miklós: létrejön az Országos Kórházi Főigazgatóság

Kórházigazgatókat nevezett ki pénteken Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A klinikai központok, budapesti centrumkórházak és megyei kórházak vezetőinek megbízatása 2021. január elsejétől lesz hatályos.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez eljuttatott közleményében idézte a minisztert, aki a kinevezések átadása előtti beszédében hangsúlyozta: az egészségügyet minden részletében átszervezik, ami érinti az Emmit is. Létrejön az Országos Kórházi Főigazgatóság, hogy a megyei kórházakat segítse, összetartsa, a szakmapolitikai döntéseket végrehajtsa, különös tekintettel a gazdasági és finanszírozási kérdésekre – tette hozzá.

Kásler Miklós kiemelte, hogy a magyar egészségügy átalakítása előtt "meg kell oldani a négy legfontosabb feladatot": ki kell építeni az általános betegellátási rendet az alapellátástól a megyei kórházakig, biztosítani kell az öt legsúlyosabb népegészségügyi jelentőségű betegségcsoport ellátását és újra kell szervezni a magyar járványügyi rendszert. Negyedik feladatként azoknak az embereknek az ellátását hangsúlyozta, akik szociálisan és egészségügyileg is kiszolgáltatottak.

A miniszter leszögezte: "törvényes, átlátható és egyértelmű viszonyokat szeretnének kialakítani, melyekhez nélkülözhetetlen az állami és a magánegészségügy szétválasztása, hiszen mindkettőre szükség van, de rendezett viszonyok között". Kásler Miklós beszédében az alapellátás átszervezését és az öt nemzeti program működését is nehéz feladatnak értékelte, mivel az állami és a magán ellátórendszer "szinte kibogozhatatlanul összefonódott".

PestiSracok facebook image

– szólt a résztvevőkhöz a miniszter.

Az Emmi közleménye szerint a klinikai központok közül a Pécsi Tudományegyetem, a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ és a Debreceni Egyetem igazgatója, míg a budapesti centrumkórházak közül a Dél-Pesti Centrumkórház, a Dél-Budai Centrumkórház és a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház vezetője vehette át kinevezését. A megyei kórházak közül a Kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza, a gyulai Békés Megyei Központi Kórház, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház, a székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, a szolnoki Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, a kistarcsai Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, a kaposvári Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, a tatabányai Szent Borbála Kórház, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház, a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház, a hódmezővásárhelyi Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ, a dunaújvárosi Szent Panteleon Kórház-Rendelőintézet és a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet igazgatója kapta meg kinevezését pénteken – olvasható az Emmi közleményében.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.