Nem lesz több jogi vita tagállami szinten az amerikai elnökválasztásról
December 8. meghatározó dátum az idei amerikai elnökválasztás során. Joe Biden elnökjelölt novemberben kikiáltott győzelme és január 20-i hivatalba lépése között ez az egyik olyan időpont, amely fontos mérföldkövet jelenthet a választási eredményeket illetően. A tagállamoknak ugyanis eddig a határidőig kell lezárniuk a folyamatban lévő jogvitáikat, a megszületett döntéseiket pedig ezután már nem támadhatja meg senki – írja a Magyar Nemzet.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének kampánycsapata a 2020-as választási eredmények megfordítására számos olyan államban kezdeményezett pert, ahol Joe Biden győzelmét mondták ki. Trump jogi csapatának választási csalásokat feltételező vitáit azonban sorozatos kudarcok követték: többek között Michiganben, Arizonában és Pennsylvaniában is elutasították a perkeresetüket. Wisconsinban részleges, Georgiában pedig az egész tagállamra kiterjedő újraszámlálást is lefolytattak, ám még ezek sem változtattak a jelenlegi álláson: az eredmények mindkét esetben a demokrata párti Biden sikerét erősítették meg – írja a BBC News. A tagállamoknak december 8-ig, az úgynevezett „biztonságos kikötő” (Safe Harbor) napjáig kell rendezniük a jogvitákat, ez után a határidő után ugyanis az Egyesült Államok Kongresszusa akár úgy is dönthet, hogy nem fogadja el az adott állam elektori szavazatait. Bármilyen döntést hoz egy tagállam december 8-ig, az perdöntő, végleges és kötelező érvényű, tehát senkinek sem áll jogában kifogásolni azt – magyarázta Adav Noti, egy választási kampánnyal foglalkozó jogi szervezet tagja.
A szövetségi törvény az elnökválasztást illetően kimondja, hogy a tagállamokat nem érhetik további jogi támadások, ha rendezik a jogvitákat, és hitelesítik az eredményeket legalább hat nappal az elektori kollégium gyűlése előtt, amely idén december 14-re esik – fejti ki a Fox 6 News amerikai hírportál. Fontos hangsúlyozni, hogy a decemberi 8-i határidő csak tagállami szinten érvényes, szövetségi szinten nem. Ez azt jelenti, hogy a jogviták a továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhetnek, az alsóbb bíróságok által elutasított kereseteket látva azonban kevés az esély arra, hogy a legfelsőbb szinten meghallgatják a Trump-csapat kéréseit. Richard Briffault, a New York-i Columbia Egyetem jogászprofesszora szerint nincs egységes eljárási rend a választási viták Legfelsőbb Bíróság elé terjesztésében, mivel ez nagyon ritkán fordul elő, és csak akkor, ha rendkívüli ügyről van szó.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
