Pesti Srácok

Párizsi merényletek – 2021 szeptemberében kezdődik a per és 2022. március végéig tart

Párizsi merényletek – 2021 szeptemberében kezdődik a per és 2022. március végéig tart

A 2015. november 13-i százharminc áldozatot követelő párizsi merényletsorozat pere 2021. szeptember 8-án fog elkezdődni és 2022. március végéig tart – közölte pénteken a párizsi terrorelhárítási ügyészség.

A példátlan méretű pernek eddig 1750 felperese van, de a száztíz tárgyalási napra várnak több száz ügyvédet és újságírót is. A Párizs szívében található Cité-szigeten, a történelmi igazságügyi palotában már megkezdődött az 550 férőhelyes tárgyalóterem kialakítása. A per eredetileg 2021 januárban kezdődött volna, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A húsz vádlott között van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is, akit négy hónapi bujkálás után Belgiumban tartóztattak le és Párizsban tartanak fogva. A gyanúsítottak közül tizennégyen vannak a francia vagy a belga igazságszolgáltatás felügyelete alatt, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Tizenegyen előzetes letartóztatásban várják a pert, míg hárman szabadlábon, rendőri felügyelet alatt vannak. A további hat gyanúsított közül az egyik körözés alatt álló férfit, Ahmed Dahmanit Törökországban tartják fogva, a többi öt pedig feltételezhetően életét vesztette az iszlamista harcokban Szíriában. Miután a titkosszolgálatok feltételezésére nincs bizonyíték, távollétükben feltehetően őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Salah Abdeslamot terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet vádjával állítják bíróság elé. Jóllehet a vizsgálóbírók mintegy tíz alkalommal beidézték a börtönében teljesen elszigetelten tartott dzsihadistát, nem tett vallomást.

2015. november 13-án, miután a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg harminckilenc embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több, mint háromszázötvenet megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol harmincketten vesztették életüket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.