Pintér Sándor: a roma felzárkóztatáson célirányosan is dolgozni kell
Pintér Sándor csütörtökön a magyarországi nemzetiségek parlamenti bizottságában beszélt a roma integráció kérdéséről. A belügyminiszter szerint a felzárkóztatásban kormányzati szinten koncepcióváltás történt, aminek alapján általában is kell dolgozni a folyamaton, de koncentrált feladatokat kell végrehajtani bizonyos településeken.
Éves meghallgatásán Pintér Sándor emlékeztetett: 2019 májusában került a társadalmi felzárkózás szakmai felügyelete a Belügyminisztériumhoz. Mint mondta, koncepcióváltás történt a kormányban, hogyan álljanak a feladathoz. A korábbi gondolkodásmód szerint a roma lakosságot, a leszakadó területeket egyszerre, együtt kell felemelni, és ennek az eredménye lesz az, hogy jobban integrálódik a társadalomhoz ez a népcsoport. Az új elképzelés szerint általában is dolgozni kell a felemelkedésen, minden szinten, de ezen az általános feladaton túl koncentrált feladatokat kell végrehajtani (...) településeken – fogalmazott a belügyminiszter, hozzátéve, hogy az érintett településeken kell megalkotni a pilotprojekteket. Megjegyezte, hogy az érintett területen nagyon sokan a közfoglalkoztatásban dolgoznak, és így összekapcsolták a közfoglalkoztatási és a felzárkózási feladatokat.
Pintér Sándor közölte: a felzárkózási stratégiának megfelelően az oktatási, képzési, foglalkoztatási célkitűzések mellett cél a területi hátrányok csökkentése, az egészségügyi fejlesztés, a gyermekjóléti intézkedések és a szemléletformálás. A gyermekek oktatási esélyteremtő programjairól szólva elmondta: azokba 93 ezer embert vontak be, és mintegy 61 milliárd forintot használtak fel. A foglalkoztatási, képzési és lakhatási programokba 84 ezer embert vontak be, és mintegy 75 milliárd forintot fordítottak – mondta Pintér Sándor, hozzátéve: mindehhez jelentősen hozzájárultak az önkormányzatok és az egyházak is.
A belügyminiszter jelezte: 2012-ben a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 34 százalék volt, 2019-re ez 18,9 százalékra csökkent. A relatív jövedelmi szegénységi arány 15-ről 12 százalékra mérséklődött. A súlyos anyagi deprivációval érintettek aránya 27-ről 8 százalékra csökkent. Közölte azt is: 2013-ban a roma nők foglalkoztatási rátája 18 százalék volt, 2019-re ez 37 százalékra emelkedett. A közfoglalkoztatáson belül a roma nők foglalkoztatási aránya magasabb a roma férfiakénál – jegyezte meg.
A településeken végrehajtandó feladatokról szólva Pintér Sándor elmondta, első ütemben a leghátrányosabb települések közül 31-et választottak ki, és e célra 2 milliárd forintot különítettek el. A helyzetfelmérés megtörtént, az átalakítás megkezdődött, és a várhatóan 2021 decemberében vagy 2022 tavaszán beszámolhatnak majd a változásokról. További 36 települést már kijelöltek, és a következő évtől még 50-et jelölnek ki – közölte. Pintér Sándor elmondta: ezeken a településeken igyekeznek százszázalékos foglalkoztatást biztosítani a közfoglalkoztatás segítségével. Az érintett településeken több, mint 2000 ember vesz részt közfoglalkoztatásban. Továbbá igyekeznek ezeken a helyeken javítani a gyógyszer-, tűzifa- és élelmiszerellátáson, valamint igyekeznek a falugondnoki hálózatot teljesen kiépíteni. A faluprogram keretében az említett településeken tíz óvodát és tizennyolc közösségi teret is létrehoztak, továbbá történtek orvosi eszközfejlesztések is – jelezte. A belügyminiszter közölte azt is, hogy a gyermekszemészeti szűrőbuszon történt vizsgálaton 2167 gyermek vett részt. Egészségügyi szűrőbuszokon további 2329 ember esett át vizsgálaton.
Az érintett települések közül 13-ban kamerarendszert is kiépítettek, több településen iskolarendőrt is biztosítottak és megerősítették a polgárőrséget – mondta. Idén mintegy 500 millió forintot fordítottak zenei eszközök, hangszerek vásárlására több településen, és 23 helyszínen műfüves sportpályát is építettek. Gazdaságélénkítő programot is indítottak, ebbe 50 települést vontak be, és reményeik szerint a program végéig 445 településen lesz gazdaságélénkítés. A lakhatási problémákról szólva a miniszter elmondta: új, gyári rendszerrel elkészíthető házak építésébe kezdenek majd romák foglalkoztatásával. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a kiválasztott településeken segítenek és nem nézik, hogy ki roma, vagy ki milyen nemzetiségű, a település felemelkedése érdekében dolgoznak.
Vecsei Miklós, a romastratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos az ülésen úgy fogalmazott: most először látjuk azt, hogy nagyon hosszú távon tervezhetünk, és ekkora figyelmet ez az ügy soha nem kapott. Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a nemzetiségi pályázatokról elmondta, hogy 2018-hoz képest 400 pályázóval többet támogatott a tárca, és 570 millióról 620 millió forintra emelték a keretet a roma kultúra és civil szervezetek támogatására. Kitért arra is, hogy a pécsi Gandhi Gimnázium működtetését átvette a Belügyminisztérium, ami stabilizálja az intézmény helyzetét. Biztonságot építünk a Gandhi Gimnázium köré – hangoztatta Langerné Victor Katalin.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
