Pesti Srácok

Potápi Árpád: a Kőrösi Csoma Sándor-program a nemzetpolitika egyik sikertörténetévé vált

Potápi Árpád: a Kőrösi Csoma Sándor-program a nemzetpolitika egyik sikertörténetévé vált

A Kőrösi Csoma Sándor-program az elmúlt évek során a magyar nemzetpolitika egyik sikertörténetévé vált, amelynek eredményeképpen új lendületet vett a magyar élet a diaszpórában – közölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkárt idézve a Miniszterelnökség.

Potápi Árpád János a 2020-as Kőrösi Csoma Sándor-programban Latin-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában szolgálatot teljesítő ösztöndíjasok záró, online tartott konferenciáján azt mondta, hogy 2013-ban úttörő jelleggel indították el a programot, hogy kapcsolatot teremtsenek a diaszpóraközösségek, az anyaország és a Kárpát-medence között, valamint megerősítsék identitásukban azokat a magyar közösségeket, szervezeteket, amelyek akár több ezer kilométerre működnek Magyarországtól. A program akkor negyvenhét ösztöndíjassal indult, azóta 656-an vettek benne részt. Idén a déli féltekén nyolc országban harmincegy fogadószervezet mellett harminchat ösztöndíjas tevékenykedett március 1. és november 30. között – tudatta.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a hét éve indított program gyümölcse mára beért: új hétvégi magyar iskolák, népzenei és néptáncegyüttesek, hagyományőrző és cserkészcsapatok, valamint sok magyar kulturális program, kezdeményezés hirdeti a világon, hogy a diaszpórában életerős magyar közösségek élnek, akik büszkék magyarságukra. Mindez nem valósulhatott volna meg a program ösztöndíjasai nélkül, akik hídszerepet töltenek be az anyaország és diaszpóra között.

Potápi Árpád köszönetet mondott az ösztöndíjasoknak és mentoraiknak a 2020-as évben, a nemzeti összetartozás évében végzett munkájukért, és azért, hogy a koronavírus-járvány okozta nem mindennapi helyzetben is helytálltak, a megszokott munka mellett karitatív feladatokat is elláttak. A Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján 2021 a nemzeti újrakezdés éve, amelyben az új programok mellett folytatni kívánják az eddigieket, így a Kőrösi Csoma Sándor-programot is – olvasható a közleményben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.