Pesti Srácok

Romániában leginkább Székelyföldön lassul a járvány

Romániában leginkább Székelyföldön lassul a járvány

Romániában a koronavírus-fertőzések terjedési ütemének további lassulását igazolták a kedden közzétett adatok, de nagyok a regionális különbségek: leginkább a Székelyföldön sikerült megfékezni a járványt, a legnagyobb fertőzési rátát pedig a főváros térségéből jelentették.

Az utóbbi napon 4637 újabb fertőzést diagnosztizáltak, ezek egyharmadát Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében azonosították. Az országban Ilfov megyében a legmagasabb, csaknem 5 ezrelékes az utóbbi kéthetes lakosságarányos fertőzési ráta, amit Bukarest követ, ahol az utóbbi két hétben a lakosság 4 ezrelékénél mutatták ki a fertőzést. Rajtuk kívül már csak az ország legnagyobb urbánus térségeit magában foglaló Temes, Kolozs, Brassó, Konstanca tartozik a vörös zónához, ahol a kéthetes fertőzési ráta még nem csökkent a lakosság 3 ezreléke alá. Az ország megyéinek több, mint fele (22 megye) immár sárga jelzésű térségnek számít, míg 14 megye a zöld besorolásba került, vagyis az utóbbi két hétben a lakosok kevesebb, mint 1,5 ezreléke fertőződött meg koronavírussal. A legalacsonyabb fertőzési rátát immár hetek óta Hargita megyéből jelzik, ahol keddig 0,4 ezrelékre csökkent a lakosságarányos fertőzési mutató. A szintén magyar többségű Kovászna megye – az olténiai Gorj után – harmadik a rangsorban, 0,73 ezrelékes fertőzési rátával.

Kedden újabb 135 koronavírusos beteg vesztette életét Romániában. Az ismert aktív esetek száma az utóbbi egy hónap alatt megfeleződött: keddig 58 ezerre esett vissza, az intenzív osztályon ápolt súlyos esetek száma viszont csak tíz százalékkal, 1162-re csökkent.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!