Századvég-kutatás: a magyarok elutasítják Soros javaslatát az ország megbüntetésére
A Századvég kiváncsi volt a magyar emberek véleményére is arról, hogy Soros György javaslatára Brüsszel a források megvonásával zsarolhatná Magyarországot, a ködös jogállamisági kritériumokra hivatkozva. Mint ismert, a Soros-hálózat úgy a migránsok betelepítését, mint az LMBTQ-jogok kiterjesztését is a jogállamisági kérdések közt tartja a közéleti porondon.
A közleményben felidézik: a közelmúltben nagy vihart kavart a hazai közéletben, hogy Soros György két publicisztikát is megjelentetett a Project Syndicate oldalán, amelyekben – Magyarország és Lengyelország költségvetési vétóját kritizálva – azt javasolta Brüsszelnek, hogy lépjen fel a magyar és lengyel törekvésekkel szemben. Mint az amerikai spekuláns kifejti, az Európai Unió akkor lesz képes „az értékeihez hű nyitott társadalomként túlélni”, ha Brüsszel nem tesz kompromisszumot a jogállamisági záradék ügyében. A Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját Soros György személyéről és tevékenységéről, valamint az általa megfogalmazott, illetve szorgalmazott javaslatokról Európa és Magyarország jövőjével kapcsolatban.
Mint a közleményben arra kitérnek, a kutatás alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége (52 százaléka) hallott arról, hogy Soros György a publicisztikájában a hazánkkal és Lengyelországgal szembeni brüsszeli fellépést javasolta, ezzel szemben a 47 százalékuk nem értesült erről.
Az amerikai milliárdos értelmezése szerint a szóban forgó jogállamisági mechanizmus már él, így a vétó következménye az lehet, hogy az Európai Unió év végén lejáró költségvetése él tovább, azonban a „jogállamisági” kritériumok megsértői – egyfajta büntetésként – nem juthatnak támogatásokhoz. A felmérés ugyanakkor rávilágít arra, hogy a válaszadók közel kétharmada (63 százaléka) úgy véli, hogy hazánk egy szabad, független ország, amelyet Brüsszel nem büntethet meg, míg a 27 százalékuk szerint Magyarország uniós szabályokat és alapelveket sért, amiért szankcionálni kell.
Az elemzés szerint Soros 2015-ben közzétett írásában azt javasolta, hogy az Európai Unió egy önálló migrációs ügynökséget hozzon létre, továbbá a szerteágazó tagállami szabályozás helyett uniós szinten egységesítse a migrációra vonatkozó szabályokat. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede (73 százaléka) nem ért egyet a tőzsdespekuláns által szorgalmazott felvetéssel, miszerint minden uniós tagállamnak nyitott társadalomnak kellene lennie, illetve, hogy az egyes országok migrációra és az állampolgárság megadására vonatkozó jogszabályait a brüsszeli bürokráciának kellene meghatároznia; ezzel szemben a 20 százalékuk támogatja Soros György felvetését.
A Századvég arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós források jogállamisági kritériumokhoz kötése, amit Soros a friss publicisztikáiban preferál, magában hordozza azt a veszélyt, hogy amennyiben Magyarország nem a nyílt társadalom koncepciójának megfelelő bevándorláspolitikát folytat, akkor Brüsszel – a járványhelyzet ellenére – forrásmegvonásokkal büntethesse az országot. A felmérés rámutat, hogy a válaszadók 84 százaléka elfogadhatatlannak ítéli, hogy Brüsszel a járványveszélytől függetlenül – a nyílt társadalom eszméjének jegyében – a határok megnyitását és a közel-keleti, illetve afrikai migránsok beengedését követelje meg a gazdasági segítségért cserébe; ezzel szemben csupán a 7 százalékuk nem kifogásolná ezt a lépést.
A kutatás kitért Soros György személyének a megítélésére is, amely szerint öt választópolgár közül három kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az amerikai üzletemberről (60 százalék), és az ötödük helyezkedett eltérő álláspontra (20 százalék).
Mindezek fényében megállapítható, hogy a tőzsdespekuláns személyét és – a Magyarország megbüntetésére, illetve a nyílt társadalom víziójának megvalósítására irányuló – javaslatait is jelentős elutasítottság övezi a magyarok körében
– írja a Századvég.
Forrás: Századvég; Vezetőkép: MTI
