Pesti Srácok

Több ország felajánlotta segítségét Horvátországnak a károk enyhítésében

Több ország felajánlotta segítségét Horvátországnak a károk enyhítésében

Több európai uniós tagállam és nyugat-balkáni ország ajánlotta fel segítségét Horvátországnak a földrengés okozta károk enyhítésében – közölte a helyi sajtó szerdán. Aleksandar Vucic szerb államfő levélben kérte Ana Brnabic kormányfőt, hogy utaljon át egymillió eurót (365 millió forint) Horvátországnak. Észak-Macedónia és Bulgária egyaránt százezer eurós segítségről döntött. Orbán Viktor miniszterelnök Andrej Plenkovicnak írt keddi levelében Magyarország támogatását ajánlotta fel a földrengés okozta károk enyhítésében és a katasztrófát követő újjáépítésben.

Zágráb még kedden aktiválta az unió polgári védelmi mechanizmusát is, amelyet 2001-ben hozták létre azzal a céllal, hogy javítsa az Európai Unió (EU) reagálási képességét az olyan természeti és ember okozta katasztrófákra, mint például a futótüzek, az áradások, a tengeri szennyezés, a földrengések, a hurrikánok és az ipari balesetek. Ennek keretében már kedden éjjel érkeztek eszköztámogatások az országba. Szlovénia négy konténert, tizenkét emeletes ágyat, huszonnégy matracot és kétszáz hálózsákot küldött. Ausztria 470 összecsukható ágyat, Olaszország száz téli sátrat, Görögország, negyven sátrat és ötven elektromos, helyiségek melegítésére szolgáló berendezést, ötszáz összecsukható ágyat, valamint ötszáz hálózsákot, Románia ötven sátrat, száz összecsukható ágyat, kétszáz hálózsákot és 14 konténert, Svédország hatvan sátrat, kétezer összecsukható ágyat, Csehország pedig két, védettségi fokozatú lámpatestet, egy ballonfénytornyot, tíz elektromos melegítőt, hatszáz összecsukható ágyat és 1200 hálózsákot jutatott el Horvátországba.

Az országot újabb, a korábbiaknál erősebb, 6,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg kedden kora délután. Epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt, heten meghaltak és többen megsérültek. Ezt megelőzően hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés sújtotta ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett. Szerdán több erősebb utórengést is regisztráltak. Darinko Dumbovic, Petrinja polgármestere a sajtónak úgy nyilatkozott: a várost és környékét három nap alatt harmadszor érte földrengés.

PestiSracok facebook image

– mondta. A horvát kormány keddi, késő esti ülésén 120 millió kuna (közel 6 milliárd forint) azonnali gyorssegélyről döntött, amelyet még szerdán átutalnak a földrengés sújtotta megyéknek. Zágráb az Európai Unió Szolidaritási Alapjától remél további segítséget. A horvát vöröskereszt szerdán számlát nyitott a földrengés áldozatainak megsegítésére.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.