Pesti Srácok

Völner Pál: sikerült végleg gátat szabni a több milliárdos iparággá fejlődő börtönbiznisznek

Völner Pál: sikerült végleg gátat szabni a több milliárdos iparággá fejlődő börtönbiznisznek
Völner Pál Igazságügyi Minisztérium államtitkára 2020.01.27. Fotó: Horváth Péter Gyula

Az Országgyűlés szerdán elfogadta a börtön-kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó törvényt, amellyel sikerül végre végleg gátat szabni a több milliárdos iparággá fejlődő börtönbiznisznek – nyilatkozta az Országgyűlés döntése után az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál hangsúlyozta: az eddigi szabályozás reformja mellett a törvénymódosítás célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre.

Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt három évben az elítéltek és ügyvédjeik – visszaélve az eddigi szabályozás lehetőségeivel – több, mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva.

– mutatott rá Völner Pál. Kiemelte, hogy a most elfogadott törvénymódosítás átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, egyben biztosítja az elítéltekkel szembeni egyéb követelések kifizetésének lehetőségét is. Az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell majd kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat. A kártalanítási összegeket nem lehet ügyvédi számlákra utalni, azok fogvatartott elítéltek esetén kizárólag az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetek által kezelt letéti számláira, szabadlábra helyezésüket követően pedig olyan fizetési számlára kerülhetnek, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt. Völner Pál felhívta a figyelmet, hogy a börtönzsúfoltság csökkentése érdekében a kormány az elmúlt években folyamatosan javított a fogvatartottak elhelyezési körülményein, idén pedig új épületszárnyak építésével csaknem háromezerrel nőtt a férőhelyek száma a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: PestiSrácok/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.