A Kúria szerint Novák Előd művészeti alkotást rongált, amikor kalapáccsal csapkodta a szovjet emlékművet
A Kúria szerint egy emlékmű kalapáccsal történő megbontása erőszakos magatartás, és nem tekinthető véleménynyilvánításnak, ezért új elsőfokú eljárás lefolytatását írta elő Novák Előd ügyében. Az akkor még jobbikos politikus 2015-ben kalapáccsal kezdte megbontani Budapesten a Szabadság téri szovjet emlékművet.
A Kúria csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a bíróság január 19-én hatályon kívül helyezte az ügyben született jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Novák Előd 2015. október 25-én el akarta távolítani a szovjet hősök emlékművén lévő sarló-kalapácsot, de a rendőrök megakadályozták ebben. A vádlott egy kalapáccsal és egy vésővel kezdte megbontani a jelképet, ám a rendőrök elvették tőle a szerszámokat. Ekkor társa egy másik kalapácsot adott neki, amellyel újabb ütéseket mért az emlékműre, a rendőrök azonban ismét közbeléptek.
A Kúria felidézte: a kerületi bíróság 2018. május 30-án a két vádlottat felmentette a rongálás vádja alól, a tulajdon elleni szabálysértést pedig megszüntette ellenük. A fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság pedig 2019. október 8-án helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyet a Legfőbb Ügyészség fenntartott. A Kúria felidézte: a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a szovjet hősi emlékmű a rongálás törvényi tényállása alapján védett kulturális javak körébe tartozó tárgynak, műemléknek tekintendő-e. Arra jutottak, hogy "a Szabadság téri emlékmű a fővárosi önkormányzat tulajdona, köztéri szobrászat keretében megvalósított művészeti alkotás" és a kulturális örökség része, a kulturális javak körébe tartozik. Hozzátették: az emlékmű védelme a magyar állam jogszabállyal kihirdetett nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége, a védettség létrejöttéhez külön eljárásra nincs szükség, a jogszabályokból közvetlenül következik.
A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy a véleménynyilvánítás erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható. A legfőbb bírói testület felhívta a figyelmet arra is: a Szabadság téri emlékműhöz vonuló tömeg létrákkal, kalapácsokkal, vésőkkel volt felszerelkezve, és a körülményekből alappal vonható le az a következtetés, hogy már az első kalapácsütés is szándékos volt.
Következésképp egy ilyen kalapáccsal történő ütés – az emlékmű megbontásának, a talapzattól való lebontásának elkezdése – erőszakos magatartás, s mint ilyen, a véleménynyilvánítás szabadsága körébe nem vonható
– írták. A Kúria ezek alapján megállapította: az első- és másodrendű vádlottat a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel, ezért úgy döntött, hogy a felmentő rendelkezést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
Forrás: MTI
