Pesti Srácok

Érzékenyítés – Feketékről szól az Amerikai Filmintézet toplistájának a fele

Érzékenyítés – Feketékről szól az Amerikai Filmintézet toplistájának a fele
Houston, 2020. június 8. Gyászolók várakoznak, hogy végső búcsút vegyenek a feketék elleni rendőri erőszak áldozatává vált afroamerikai George Floydtól a houstoni The Fountain of Praise templomban felállított ravatalnál 2020. június 8-án. Floydot május 25-én Minneapolisban egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt. Flyodot június 9-én még egyszer elbúcsúztatják, majd végső nyugalomra helyezik édesanyja mellett. MTI/AP/Eric Gay

Az AFI a díjszezon elején hozza nyilvánosságra az előző évben bemutatott produkciók közül a legjobbnak ítélt filmeket. A testület választása rendszerint jól jelzi, hogy mely alkotások kerülnek a figyelem középpontjába a filmipar fontos díjai, köztük a Golden Globe- és az Oscar-díjak odaítélésekor. A lista kiválasztásánál jól érzékelhetően fontos szempontnak számított az afroamerikaiak iránti érzékenyítés témája, hiszen a listán szereplő tíz filmből öt a feketékről szól.

A tízes listára került Spike Lee Az 5 bajtárs című, vietnami veteránokról szóló filmje, a közelmúltban elhunyt Chadwick Boseman utolsó produkciója, a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című zenés film, a One Night in Miami című, a hatvanas évek ikonjait, Cassius Clayt, Sam Cooke-ot, Malcolm X-et és Jim Brownt megszólaltató filmdráma, és a Fekete Párducok egyik vértanúvá vált aktivistájáról, Fred Hamptonról forgatott, Judas and the Black Messiah című életrajzi dráma.

Emellett az Amerikában a 80-as években letelepedő koreai bevándorlócsaládról szóló Minari, a Lelki ismeretek című Pixar-animáció, az Aaron Sorkin rendezésében készült A chicagói 7-ek tárgyalása, a velencei filmfesztiválon és Torontóban is díjazott A nomádok földje és David Fincher Mank című, a 30-as évek Hollywoodját bemutató filmje szerepel a kiválasztott filmek között. A Hamilton című történelmi musical filmváltozatát az AFI különdíjjal jutalmazta.

Az Amerikai Filmintézet díjazott alkotásait egy filmesekből, kritikusokból és tudósokból álló testület választja ki. A testület évente tíz filmes és tíz televíziós produkció egész alkotói stábját díjazza. A tíz televíziós produkció közé került idén a Better Call Saul, a Bridgerton, A korona, a The Good Lord Bird, a Lovecraft Country, a The Mandalorian, a Mrs. America, A vezércsel, a Ted Lasso és A másik út. A Golden Globe-jelöléseket a jövő héten hozzák nyilvánosságra, az Oscar-jelöléseket pedig március 15-én.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Eric Gay

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.