Lengyelország szembeszáll a Facebook-cenzúrával
Már nem a szovjet néphadsereg a baloldal legütőképesebb ereje (forrás: digitalinformationworld.com)
Az internetes közösségi fiókok letiltását megnehezítő törvénytervezetet mutatott be pénteken a lengyel igazságügyi tárca. A kormányban megvitatásra bocsátandó javaslat szerint a közösségi oldalak tulajdonosai részéről történő beavatkozást egy választott lengyelországi tanács vizsgálhatná felül.
Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, aki a Jog és Igazságosság párt vezette lengyel kormányban az egyik kisebb koalíciós partnert, a Szolidáris Lengyelországot képviseli, pénteki sajtóértekezletén aláhúzta: a törvénnyel szólásszabadságot akarnak biztosítani a lengyel internetfelhasználóknak, úgy, hogy ne legyen helye cenzori beavatkozásoknak, amelyek deformálják a világhálón a nap, mint nap folytatott szabad véleménycsere lényegét. A politikus elmondta: manapság nem léteznek hatékony eszközök az internetes szólásszabadság védelmére, mivel a közösségi oldalak maguk döntik el, mely tartalmakat cenzúráznak, tiltanak le.
Az igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta szerint nem a névtelen moderátornak, magánkorporációknak kell eldönteniük, hogy egy adott tartalom sérti-e a lengyel jogot vagy sem.
Az ilyen döntések nem születhetnek külföldön, ez ügyben a lengyel szervek az illetékesek
– szögezte le a tisztségviselő.
A tervezet szerint a lengyel alsóház, a szejm képviselői 3/5-ös többséggel választanának egy tanácsot, amely a Lengyelországban működő közösségi média felett őrködne a lengyel alkotmányban rögzített szólásszabadság tiszteletben tartása szempontjából. A Szólásszabadság Tanácsa nevű testület tagjai szakértők lennének, tevékeny politikusok nem választhatók be. A tanácshoz fellebbezést nyújthatnának be például a letiltott, felfüggesztett fiókok felhasználói, miután a közösségi oldal tulajdonosa a megszabott, negyvennyolc órás határidőn belül negatívan viszonyult a hozzá irányított panaszhoz. A tanács döntése ellen bíróságnál lehet majd fellebbezni. A tanácsi, illetve bírósági döntés be nem tartása esetében a közösségi oldal tulajdonosának bírság szabható ki. A tervezeten a tárca több hónapja dolgozott, reagálva a lengyel felhasználók fiókjaiba történt üzemeltetői beavatkozások eseteire.
A javaslat bemutatására azonban azt követően került sor, hogy a washingtoni Capitolium megrohamozása kapcsán a Twitter, a Facebook, a YouTube és az Instagram üzemeltetői a múlt héten felfüggesztették Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök fiókját, és az Amazon eltávolította alkalmazáskínálatából a Trump-hívők által kedvelt Parler közösségi oldalt. Trump közösségi fiókjainak felfüggesztését több európai politikus is elítélte: Angela Merkel német kancellár problémásnak nevezte.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden, a Facebookon a történelem legdemokratikusabb médiumának nevezte az internetet, egyúttal úgy látta: a szabályozatlan világhálóban domináns szerephez jutottak nagy, nemzetek feletti óriáscégek, amelyek a politikai korrektség felett őrködnek úgy, ahogyan ez nekik tetszik. A kormányfő kilátásba helyezte: Lengyelország mindent megtesz azért, hogy az internetes platformok meghatározott jogi keretek között működjenek, az erre vonatkozó előírásokat az Európai Unió szintjén is javasolni fogják. Az EU-ban tavaly kezdődött el a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabálycsomag kidolgozása.
Forrás: MTI; Kép forrása: digitalinformationworld.com
