Még az európai baloldal is elismerően beszél a magyar járványügyi védekezésről
Deutsch Tamás a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról a megbeszélésről számolt be, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök folytatott a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőivel a hét elején, ahol a koronavírus-járvány leküzdéséről, a magyarországi és az uniós baloldalnak az országot támadó magatartásáról, a migrációs nyomásról, a brüsszeli források elosztásáról és a Fidesz néppárti jövőjéről volt szó. A fideszes képviselő örvendetesnek nevezte, hogy a magyar járványügyi védekezésről elismerően beszél az európai baloldal.
Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke hétfőn fogadta a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőit a Karmelita kolostorban. Deutsch Tamás a találkozóról beszámolva közölte: elsőként arról beszéltek, hogy fontos lenne, hogy az Európai Parlament hozza meg azokat az uniós döntéseket, amelyekkel segíteni tudja a tagállamok küzdelmét a koronavírus-járvánnyal szemben. Megállapították, hogy változás tapasztalható a Magyarországról alkotott európai véleményekben. Tavasszal a magyarországi és az európai baloldal versenyt futott abban, hogy ki tudja nagyobb hazugságokon keresztül gyalázni Magyarországot, a magyar kormányt. Ősszel, a pandémia második hulláma idején ebben a gyalázkodásban Európa hangja elhalkult, ami Deutsch Tamás szerint örvendetes. Azt mondta: ha a magyar járványügyi védekezésről véleményt formálnak, akkor az elismerő, pozitív.
A magyarországi baloldal azonban maradt a tavaszi állapotában
– jelentette ki. Tárgyaltak a bevándorlásról is – mondta a fideszes EP-képviselő, hangoztatva, hogy bár a járvány miatt erről kevesebb szó esik, óriási a migrációs nyomás.
A következő hónapok egyik fontos uniós döntéshozatali témája lesz az úgynevezett új migrációs csomag, és bizony egymásnak feszülnek az álláspontok
– emelte ki. Az európai, ennek részeként a magyar baloldal azt mondja, hogy eljött az idő a Soros-terv megvalósítására, és van egy józan hang – amelyet elsősorban Közép-Európa országai képviselnek –, amely szerint az uniónak meg kell védenie a külső határait. Álláspontjuk szerint nem meghívni kellene a kontinensre a migránsokat, hanem éppen ellenkezőleg: el kellene kezdeni a milliós nagyságrendben itt tartózkodó illegális bevándorlók kitoloncolását. Szó esett arról is: a britek uniós kilépésével, a Brexittel világossá vált, hogy nagyon komoly belső megosztottság terheli az Európai Uniót, amely tulajdonképpen válaszúthoz érkezett.
A tavaly év végén lezárult hétéves költségvetési időszakban 76 milliárd euró (több, mint 27 300 milliárd forint) közvetlen brüsszeli forrás állt rendelkezésre a kutatás-fejlesztés támogatására
– ismertette Deutsch Tamás.
Most, hogy elkészült az összegzés, az derült ki, hogy ennek a pénznek a 95 százaléka abba a 15 országba jutott, amely már a 2004-es csatlakozási hullám előtt is az unió tagja volt, a fennmaradó 13 állam alig 5 százalékot kapott. Ez teljes képtelenség
– jelentette ki. Elmondta: arról is beszéltek, hogy a polgárok bevonásával eszmecsere kezdődik az unión belül az EU jövőjét érintő sorskérdésekről. Arra a kérdésre, hogy az Európai Néppártban folytatja-e a Fidesz, az EP-képviselő úgy felelt: a leghatározottabban azt akarják, hogy ne folytatódjon a tétlenkedés.
Nincs értelme annak az időhúzó taktikának, amelyet az Európai Néppárt lassan két éve követ
– jegyezte meg. Reményeik szerint lendületet ad majd a befagyott helyzet megoldásának, hogy szombaton új elnököt választott a legnagyobb néppárti tagpárt, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Fontos lenne dűlőre jutni abban, hogy együtt haladnak-e tovább, vagy elválnak az útjaik – vélekedett Deutsch Tamás.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs
