Ne dőljön be az ellenzéki hisztériának – Így hat az orosz vakcina
Kellemetlen helyzetbe vezérelte magát az ellenzék, miután kiderült, hogy Angela Merkel német kancellár is támogatja az orosz vakcina EU-s engedélyezését. Innentől azokat a magyar hatóságokat és szakembereket sem lehet politikai indokokból támadni, akik alapos előzetes vizsgálatokat követően megadták szerdán az engedélyt az orosz vakcina hazai alkalmazásához, pénteken pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy egymillió ember beoltásához elegendő vakcinát kötött le hazánk. Az Origo.hu mindeközben az ellenzék által mesterségesen gerjesztett "oltáspara" kételyeit eloszlatandó arról ír, hogyan is hat a 95 százalékos védettséget okozó orosz vakcina.
Magyarország három ütemben nagy mennyiségű, egymillió ember beoltásához elég koronavírus elleni oltóanyagot vásárol Oroszországtól – jelentette be pénteken Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter azt követően, hogy a magyar gyógyszerészeti hatóság alapos helyszíni vizsgálatok után szerdán megadta az engedélyt az orosz vakcinára az AstraZeneca mellett. Az Origo.hu cikkében arról ír, hogy a 95 százalékos hatékonyságú Szputnyik V vakcina, amelyet az oroszországi Gamaleja Intézetben fejlesztették ki, a védőoltások harmadik, azaz legújabb generációjának képviselője, amely az úgynevezett vektorvakcinák csoportjába tartozik és két dózisban kell beani. A portál hozzáteszi, hogy a hatóanyagot Oroszország mellett már Argentínában és Fehéroroszországban is alkalmazzák; eddig már 1,5 millióan kapták meg, komolyabb mellékhatásokról egyelőre nem érkeztek hírek. A portál szerint
a SARS-CoV-2 legfontosabb komponensei a fehérjetüskék, e nyúlványokkal kötődik a sejtfelszíni receptorokhoz. A fehérjetüskék azonban egyúttal gyenge pontjai is a vírusnak, felismerésükkel az immunrendszer azelőtt el tudja pusztítani a kórokozókat, hogy azok súlyosan károsíthatnák a szervezetünket.
Az orosz hatóanyag az antigéneket a szervezetünkkel "gyártatja le", ám míg a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásoknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS- (ribonukleinsav-) molekula hordozza, a Szputnyik V esetében a DNS. Az orosz kutatók a fehérjetüskét kódoló gént egy enyhe lefolyású, megfázásos tüneteket okozó vírusba, az adenovírusba oltották. Ráadásul a vírusrészecskéket úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott már ne tudjanak sokszorozódni. Az Origo.hu megjegyzi, hogy az adenovírus alapú vakcinát már korábban is alkalmazták: legutóbb 2020 júniusában engedélyezték a Johnson & Johnson ebola elleni oltását. A Szputnyik V fontos előnye, hogy mivel a DNS az RNS-nél stabilabb molekula, az oltóanyagot nem kell fagypont alatt tartani.
A hatásmechanizmus szerint a fehérjetüske génjét hordozó adenovírus a sejt belsejébe jutva juttatja be az általa szállított genetikai anyagot, amelynek eredményeként a sejt legyártja a fehérjetüskét. Az idegen anyagot az immunrendszer azonnal észleli, és aktiválja az immunsejteket, ezzel váltva ki immunválaszt a szervezetből. Mivel az adeonovírus alapú vakcináknál fennáll a veszély, hogy "az első dózis beadása után keletkező antitestek még azelőtt semlegesítik a második dózis vírusrészecskéit, hogy azok eljutnának a sejtmagig és kifejthetnék immunizáló hatásukat", az orosz kutatók ezért döntöttek úgy, hogy két különböző vírustípust is használnak génhordozóként. Előzetes becslések szerint az oltás fél éves védettséget biztosít.
Forrás: origo.hu; Vezetőkép: MTI
