Pesti Srácok

Tovább egyszerűsödik az ügyintézés az állampolgárok és a cégek számára

Tovább egyszerűsödik az ügyintézés az állampolgárok és a cégek számára

A Miniszterelnökség vasárnapi közleményében újabb bürokráciacsökkentésre irányuló akcióról tett bejelentést. A közlemény szerint 2021. január 1-jével tovább egyszerűsödik az ügyintézés az állampolgárok és a cégek számára.

Az újonnan hatályba lépő jogszabályok nemcsak a vállalkozók és az állampolgárok terheinek csökkentéséhez járulnak hozzá, hanem a szankciótörvény életbe lépésével a közigazgatás a bírságolás helyett elsősorban az állampolgárok és vállalkozások önkéntes jogkövető magatartását ösztönzi – írták, hozzátéve: a bürokráciacsökkentő csomag fontos elemét adják az adminisztratív terhek mérséklését szolgáló változtatások, amelyek célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások – tekintettel a járványhelyzetre is – online, akár otthonról, minél szélesebb körben tudják az elektronikus szolgáltatásokat igénybe venni. Immár 449 kormányhivatali ügykörben nyújthatók be a kérelmek elektronikus űrlap segítségével, így már online nyújtható be a csecsemőgondozási vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelem is.

Kiemelték, hogy a gazdaság versenyképességének javítása érdekében csökkennek az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok adminisztratív terhei is. Egyszerűsödik például a vállalkozás, gazdasági társaság bankszámla megnyitása, valamint megszüntetése során szükséges ügyintézés, hiszen 2021-től nem kell külön felkeresni az adóhatóságot, a gazdasági kamarát és a jegyzőt. Az egyéni vállalkozóknak pedig – hasonló megfontolásból – lehetőségük lesz a kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a NAV-nál az egyéni vállalkozási tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezni.

Az ingatlanvásárlók számára könnyebbséget jelent, hogy egyszerűbbé válik a jelzálogjog bejegyzése. Az építtetők számára pedig az jelent könnyebbséget, hogy megszűnik az építésügyi hatósági engedélyek meghosszabbítására irányuló eljárás, és az eddig kezdeményezhető hosszabbítás ideje beleolvad az alapengedély hatályába. Ezzel az építkezés megkezdésére 4 év, a befejezésére további 6 év áll majd rendelkezésre – írták.

PestiSracok facebook image

Országosan több ezer települési szintű – tízféle kereskedelmi és szolgáltatói – közhiteles nyilvántartás integrálásával létrejött az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer (OKNYIR) is. Ennek köszönhetően az állampolgárok gyorsabban és hatékonyabban tájékozódhatnak az egyes kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet végzőkről, azok nyilvános adatairól (többek között az üzlet helye, nyitvatartás, az árusított termékek köre). A közigazgatási szabályszegések egységes, átlátható és következetes szankcionálása is megvalósul a január 1-jétől életbe lépő szankciótörvénynek, és a hozzá kapcsolódó 88 további jogszabály módosításának köszönhetően.

Az új, ügyfélbarát szabályozás szemléletváltást is jelent a közigazgatásban, hiszen a büntetés helyett az a célja, hogy az állampolgárok és vállalkozások önkéntes jogkövető magatartását ösztönözze, ezáltal megelőzze a jogsértéseket. Ennek érdekében azzal szemben, aki közigazgatási szabályszegést egy éven belül első alkalommal követ el, a hatóság a legtöbb esetben figyelmeztetést alkalmaz. Fontos alapelv a fokozatosság is, így a közigazgatási bírságot csak mérsékelt összegben szabják ki akkor, ha az ügyféllel szemben e szankciót 3 éven belül még nem alkalmazta egy hatóság sem. Mindezek alól kivételt jelentenek többek között az emberi életet, testi épséget vagy a környezetet veszélyeztető jogszabálysértések, továbbá a kiskorúak védelmét célzó jogszabályok megsértése; az ilyen esetekben továbbra is szigorúbban lép fel a hatóság. A fokozatosság érdekében létrejön egy olyan nyilvántartás, amely a közigazgatási szabálysértések elkövetőit és a hatóságok velük szemben alkalmazott szankcióit tartalmazza – tudatta a Miniszterelnökség a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: KIM/Burger Zsolt

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.