Pesti Srácok

A pakisztáni nagykövet szerint Washingtonnak a tálibokkal kell egyeztetnie a kivonulásról

A pakisztáni nagykövet szerint Washingtonnak a tálibokkal kell egyeztetnie a kivonulásról

Az Egyesült Államoknak egyeztetnie kellene a tálibokkal az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonásáról, ahelyett, hogy egyoldalú döntést hozna – adott hangot meggyőződésének pénteken Aszad Madzsíd Hán, Pakisztán amerikai nagykövete.

A nagykövet a Stimson Center nevű amerikai kutatóintézet által szervezett online fórumon felszólalva úgy vélekedett: az amerikai tisztségviselőknek egyeztetniük kellene az iszlamista felkelőkkel, mielőtt döntenek arról, hogy kivonják-e teljesen a maradék 2500 amerikai katonát Afganisztánból. Hán megjegyzései azért fontosak, mert Pakisztán – amely segített tető alá hozni a tavaly februárban békemegállapodással végződő tárgyalásokat Washington és a tálibok között – jelentős befolyással bír a lázadóknál. A felkelőknek búvóhelyei vannak Pakisztánban, amelynek katonai hírszerzése támogatja őket amerikai és afgán tisztségviselők állítása szerint. Pakisztán tagadja ezt.

Az afgán kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálibok a héten felszólították Washingtont, hogy tartsa magát dohai megállapodásukhoz – amely az előző amerikai elnök, Donald Trump hivatali ideje alatt született –, amelynek értelmében az Egyesült Államok május elejéig minden katonáját kivonja Afganisztánból a tálibok által vállalt biztonsági garanciák fejében. Washingtonban azonban nemrég közölték, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök kormányzata felülvizsgálná a megállapodást. Az Egyesült Államok és szövetségesei szerint a tálibok nem teljesítették a megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, többek között azt, hogy mérséklik az erőszakot, megszakítják a kapcsolatot más terrorszervezetekkel, és lényegi előrehaladást érnek el az afgán kormánnyal zajló tárgyalásokon. A "valódi iszlám kormányzást" bevezetni szándékozó tálibok – akik 1996-tól tartó uralmának a 2001-es amerikai megszállás vetett véget – tagadják a vádakat, és közölték, hogy ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi katonák ellen, amennyiben Washington nem vonja ki csapatait május 1-ig a megállapodás értelmében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Muhammad Szadik

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.