Alapjogokért Központ: Az Európai Bizottság politikai nyomásgyakorlást eszközöl az európai szemeszteren keresztül
Az Európai Bizottság egyre többször politikai feltételeket "csempész bele" az európai szemeszter ajánlásaiba – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a szervezet csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Kovács István szerint az európai szemeszter alapgondolata jó volt, a magyar kormány is támogatta az eszközt. Abból indultak ki, hogy az Európai Bizottság rendszeresen világítsa át a tagállamok pénzügyi helyzetét, és fogalmazzon meg országspecifikus ajánlásokat, hogy ne szálljon el az államháztartás hiánya, ne kerüljön fenntarthatatlan pályára az államadósság.
A bizottság azonban fokozatosan felismerte, hogy olyan fegyvert kapott a kezébe, amellyel nem csupán a gazdaságról tud véleményt nyilvánítani – pusztán szakmai alapon –, és egyre többször csempészett bele ajánlásaiba politikai feltételeket. Magyarországon például a bírósági rendszert bírálta
– hangoztatta.
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese azt mondta, hogy az ajánlások ráadásul nem is mindig jók. A szakértő hangsúlyozta, hogy a Bizottság számos esetben olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek betartása hosszabb távon nemhogy kedvező, de káros hatással lehet az adott országra. Kiemelt példája ennek az osztrák egészségügyi rendszerre és kórházi kapacitásokra vonatkozó bizottsági ajánlás, amelynek középpontjában az ezeknek a területeknek dedikált források csökkentése állt.
Amennyiben Ausztria megfogadta volna a javaslatokat, úgy minden bizonnyal egy kedvezőtlenebb helyzetben kellett volna a koronavírus-válság okozta kihívásokkal szembenéznie. Magyarország esetében is számos ajánlásával tévedett a Bizottság, ami sokszor arra is visszavezethető, hogy az elmúlt 10 évből hét esetben alábecsülte a hazai növekedési adatokat
– jelentette ki, majd azzal folytatta, hogy a Bizottság más, egyébként tagállami hatáskörbe tartozó szakpolitikába is bele akar szólni. Az új, az európai helyreállítási alap lényegét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevezetésével pedig minden uniós tagállam potenciálisan szankcionálhatóvá válik a Szemeszter révén, a Bizottság ugyanis a támogatások megítélésekor kifejezetten figyelembe fogja venni az országspecifikus ajánlások követését. Kurucz Orsolya szerint a Szemeszter mérsékelt hatékonyságával több tanulmány is foglalkozott, külön elemezve az országspecifikus ajánlások tagállami implementációjának sikerességét.
2013 és 2017 között azt figyelhettük meg, hogy fokozatosan egyre kisebb arányban implementálták a tagállamok az országspecifikus ajánlásokat, a gazdasági szempontból mindig jól teljesíteni kívánó Németország is csak 29%-ban ültette át a számára megfogalmazott iránymutatásokat
– közölte.
Kovács István kiemelte: egyértelmű, hogy az Európai Bizottság ajánlásai sok esetben hibásak, ezért a tagállamok egyre kevésbé hajtják végre az azokban megfogalmazott javaslatokat. Ahelyett azonban, hogy a Bizottság a saját gyakorlatát vizsgálná felül, a helyreállítási alap forrásainak a Szemeszterhez kapcsolásával politikailag akarja nyomás alá helyezni a tagállamokat az iránymutatásainak betartatására.