Az ENSZ főtitkára elítélte a mianmari katonai puccsot, uniós vezetők is megszólaltak az ügyben
A katonai hatalomátvétel elleni lakossági tiltakozásokra szólított fel hétfőn Mianmarban a törvényes kormánypárt, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD), az ENSZ főtitkára pedig élesen elítélte a hadsereg fellépését. Közben európai uniós vezetők felszólították a mianmari hatalomátvételért felelősöket a 2020 novemberében tartott választások eredményének tiszteletben tartására, az alkotmányos rend visszaállítására és a hétfőn kihirdetett szükségállapot nyomán őrizetbe vettek szabadon bocsátására.
Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Szingapúrban is döbbenettel értesültek a mianmari fejleményekről. A mianmari hadsereg egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett hétfőn azután, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át. A puccs néhány órával azelőtt történt, hogy összeült volna a novemberben megválasztott, új összetételű parlament.
CÉL: DIKTATÚRA
Hírügynökségek helyszíni beszámolókra hivatkozva azt közölték, hogy a fővárosban nem működnek a telefonvonalak, és jóllehet korábban az őrizetbe vettek családtagjai a közösségi médiában erősítették meg az őrizetbevételek hírét, azóta vélhetően blokkolták az internetet is. Szemtanúk szerint több városban megerősítették a katonai jelenlétet. A Nemzeti Liga a Demokráciáért a világhálón hozta nyilvánosságra őrizetbe vett vezetője, Aung Szan Szú Kji nyilatkozatát. Ebben az szerepelt, hogy az embereknek nem szabad elfogadniuk a puccsot, és tiltakozzanak ellene. A párt Facebook-oldalára feltöltött dokumentumon nem szerepelt a pártvezető aláírása, de valószínűleg még azelőtt született az írás, hogy őrizetbe vették. A dokumentum szerint a hadsereg célja ismét diktatúrát bevezetni az országban.
TILTAKOZIK AZ ENSZ-FŐTITKÁR
António Guterres ENSZ-főtitkár határozottan felszólalt az ellen, hogy a hadsereg letartóztatta Aung Szan Szú Kjít, Vin Mjint államfőt, továbbá más politikai vezetőket. Felszólította egyben a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a novemberi parlamenti választásokon született eredményeket. A katonai fellépés súlyos csapást mért a mianmari demokratikus reformokra – írta a világszervezet vezetője.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IS ELÍTÉLI A HELYZETET
Az Egyesült Államok mélységes aggodalommal és riadalommal értesült a Mianmarban történtekről
– közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki felszólította a mianmari hadsereget, engedje szabadon az őrizetbe vett kormányzati tisztviselőket és a civil társadalom vezetőit. Azt is követelte, hogy a katonák tartsák tiszteletben a mianmari népnek a november 8-án tartott demokratikus választásokon született akaratát.
Az Egyesült Államok kiáll a helyieknek a demokrácia, a szabadság, a béke és a haladás megteremtése iránti törekvése mellett
– hangoztatta Blinken. A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden elnököt értesítették a mianmari politikai vezetők őrizetbevételéről. Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint az Egyesült Államok ellenez a legutóbbi mianmari parlamenti választások eredményeinek, akárcsak a mianmari demokratikus átmenetnek a megváltoztatására irányuló bármilyen kísérletét. Washington kilátásba helyezte, hogy fel fog lépni a történtek felelőseivel szemben, amennyiben nem változtatnak lépéseiken.
AZ AUSZTRÁLOK ÉS JAPÁN IS MEGSZÓLALT
Marise Payne ausztrál külügyminiszter azt mondta, hogy országa régóta támogatója Mianmarnak és az ottani demokratikus átmenetnek. Ezért arra szólítják fel a mianmari hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot, a vitás kérdéseket törvényes mechanizmusokon keresztül oldják meg, engedjék szabadon az összes polgári vezetőt, valamint a jogellenesen fogva tartott személyeket.
A szingapúri külügyminisztérium minden felet visszafogottságra szólított fel, ezzel egy időben pedig a pozitív és békés eredmények elérésére.
Japán fontosnak tartja a mianmari helyzet békés megoldását, amelyet az érintett felek közötti demokratikus folyamatokon alapuló párbeszéd révén lehet elérni
– jelentette ki Kato Kacunobu japán kormányszóvivő, AKI Hozzátette, hogy a tokiói kormány figyelmeztetést adott ki a térségben tartózkodó állampolgárainak, hogy legyenek óvatosak, ha esetleg összeütközések robbannának ki a délkelet-ázsiai országban.
A JOGVÉDŐK IS FIGYELMEZTETNEK
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet hétfőn közzétett nyilatkozatában aggodalmát hangoztatta a Mianmarban őrizetbe emberek biztonságával kapcsolatban. A szervezet ázsiai részlegének igazgatóhelyettese, Phil Robertson úgy vélekedett, a hadsereg fellépése azt tanúsítja, hogy a katonaság teljes mértékben megveti a novemberben tartott demokratikus választásokat, a mianmari embereknek azt a jogát, hogy saját kormányt válasszanak.
UNIÓS VEZETŐK NYILATKOZATAI
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elítélte a katonai puccsot, és "az országszerte tartott razziák során jogellenesen őrizetbe vettek" szabadon bocsátására szólított fel.
A választások eredményét tiszteletben kell tartani, és vissza kell állítani a demokratikus rendet
– fogalmazott. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében kiemelte, hogy a korábbi évtizedek fájdalmas emlékeit idéző államcsíny sérti az ország alkotmányát. Aláhúzta, hogy a szükségállapot kihirdetésével a katonaság meg kívánja hiúsítani a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratát, és fel akarja számolni erős kötődését a demokráciához. Kijelentette:
a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar
– tette hozzá Borrell.
A délkelet-ázsiai országban a november 8-i választások óta nagy a feszültség. A választásokon az Aung Szan Szú Kjí vezette, kormányon lévő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) 396 helyet szerzett meg a 476 fős parlamentben. A hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mindössze 33 mandátumot kapott. A katonaság - amely 1962-től 2011-ig vezette az országot - az eredmények felülvizsgálatát követelte szabálytalanságokra hivatkozva, és már akkor nem zárta ki a puccs lehetőségét sem, ha panaszai nem találnak meghallgatásra.
Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/AP/Aung Shine Oo
