Pesti Srácok

Biztonsággal megtarthatók az idei érettségi vizsgák

Biztonsággal megtarthatók az idei érettségi vizsgák

A korábban kialakított óvintézkedések mellett a tavaszi érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli részei is biztonsággal megtarthatók lesznek – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján. Maruzsa Zoltán emlékeztetett: a vizsgákat 2020 őszén is sikerült problémamentesen megszervezni több tízezer tanuló számára.

Egy teremben legfeljebb tíz fő jelenlétében az írásbeli vizsgák biztonságosan lebonyolíthatók, a szóbeli vizsgák pedig ugyancsak kellő távolságtartás mellett megszervezhetők – fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte, tavaly tavasszal csaknem nyolcvanezer, ősszel harmincezer tanuló érettségizett le úgy, hogy sehol nem alakult ki fertőző góc, és a vizsgákon az elmúlt évek átlagának megfelelő eredmények születtek. Kitért arra is, az érettségi témája nagyon vonzó, sokan megszólalnak és javaslatokat fogalmaznak meg, közülük néhányan a bizonytalanságot kérik számon a tárcán, annak ellenére, hogy sokféle javaslat nem a kormánytól származik. Az államtitkár hangsúlyozta, minden tapasztalatot szívesen fogadnak, de nem készülnek változtatásra. Van kellő tapasztalatunk és biztosan tudjuk, hogy az érettségit biztonságosan le lehet bonyolítani – fogalmazott. A jelentkezés elindult, a vizsgákkal kapcsolatos minden technikai információ megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján – tette hozzá. Maruzsa Zoltán megerősítette, az érettségire felkészítés érdekében egyéni és csoportos konzultációk jelenléti formában – az alapvető egészségvédelmi szabályokat betartva – továbbra is szervezhetők a középiskolák megfelelő évfolyamain. A köznevelésért felelős államtitkár ezért arra kérte az intézményeket, hogy különösen a közismereti tárgyakból biztosítsanak lehetőséget a konzultációkra a végzős tanulóknak.

A januárban, valamint a februárban megtartott középfokú felvételi írásbeli vizsgákról szólva elmondta, az 535 helyszínen lebonyolított vizsgák első pótnapján 935, a másodikon pedig 193-an vizsgáztak le. Kiemelte, 2020-ban 73 188, 2021-ben 76 633 felvételiző jelentkezett ezekre a vizsgákra, a tavalyi két százalékról idén 1,6 százalékra csökkent a vizsgán meg nem jelentek száma. A betegségtől való félelem nem befolyásolta a vizsgázókat, a fiatalok megbíztak a védelmi intézkedésekben – tette hozzá. A vizsgadolgozatok kilencven százalékos feldolgozottsága alapján már látni lehet, hogy az előző évekhez nagyon hasonló eredmények születtek, évfolyamonként és tantárgyanként mindössze két-három pontos ingadozás volt mérhető a korábbi adatokhoz képest – mondta Maruzsa Zoltán. A visszajelzések alapján idén a matematika könnyebb, a magyar nehezebb volt a 2020-as vizsgasorhoz képest, az adatok szerint azonban a matematika átlagpont a 4., a 6., és a 8. évfolyamosok körében is alacsonyabb lett, mint a magyar átlagpont. A nyolcadikosok a megszerezhető száz pontból átlagosan 47,2 pontot szereztek, ezen belül a magyar nyelv átlageredménye 24,4, a matematikáé 22,7 pont lett, ami nagyjából megfelel a korábbi eredményeknek – ismertette Maruzsa Zoltán.

Ennek alapján elmondható, hogy a felvételi vizsgák sikeresek voltak és az átlageredmények nem romlottak, ami mutatja, hogy a köznevelési rendszer a járványügyi helyzet ellenére is eredményesen látta el feladatát az elmúlt hónapokban – fogalmazott az államtitkár. Maruzsa Zoltán beszámolt arról, hogy a középfokú oktatási intézmények kilencedik és magasabb évfolyamain március 1-jéig továbbra is digitális munkarendben tanulnak a diákok, az általános iskolákban és az óvodákban pedig jelenléti oktatás marad érvényben. Januárban és februárban kifejezetten alacsony volt az elrendelt járványügyi intézkedések száma, hétfőn hetvenhárom óvodában és száztizenöt iskolában volt rendkívüli szünet, az érintett alapfokú oktatási intézményekben jellemzően egy-egy osztály tanult tantermen kívüli digitális oktatásban – ismertette Maruzsa Zoltán. Hozzátette, a hiányzások aránya elmaradt az elmúlt években szokásostól, ami azt jelenti, hogy a koronavírus elleni védekezés az egyéb betegségek valószínűségét is csökkentette. A koronavírus elleni vakcináról szólva a köznevelési államtitkár arra kérte az oktatási intézmények vezetőit és pedagógusait, hogy regisztráljanak a védelmet jelentő oltásra, elegendő oltóanyag rendelkezésre állása esetén pedig azonnal elkezdik az érintettek beoltását. A köznevelésben dolgozó 195 ezer pedagógus és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő szakember közül eddig valamivel több mint ötvenegyezren kérték a vakcinát, a hatvan év feletti pedagógusok mintegy ötvenöt százaléka jelezte már az igényét az oltásra – közölte Maruzsa Zoltán.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.