Pesti Srácok

Csaknem háromszáz kéményseprőt bocsájt el a főváros

Csaknem háromszáz kéményseprőt bocsájt el a főváros

Csoportos létszámleépítést jelent be a héten a Fővárosi Kéményseprőipari Nonprofit Kft. (Főkétüsz) kétszáznyolcvanhárom dolgozóra vonatkozóan, mivel május elsejével a lakossági kéményseprési feladatok átkerülnek a katasztrófavédelemhez – jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes kedden online sajtótájékoztatón. Közölte, a cégnek jelenleg 321 alkalmazottja van, és reményeik szerint a 283 elbocsátandó munkavállaló száma csökkenni fog, ugyanis tizenkét dolgozónak már egyéb új munkaszerződéses jogviszonyt ajánlott fel a cég.

Kiss Ambrus szerint a folyamat bármikor megállítható, csak egy jelzés kell a Belügyminisztériumtól, hogy él a fővárosi önkormányzat felajánlásával, és átveszi a Főkétüszt. Így jogfolytonos maradna a munkavállalók foglalkoztatása – mondta, hozzátéve: bíznak abban, hogy az állam az elbocsátandó emberek jelentős részét átveszi a kéményseprési feladatok ellátására. Kiss Ambrus közölte, a főváros döntött arról, hogy létrehozzák a munkába elhelyezés bizottságot, amelybe meghívják a szinte folyamatosan új munkavállalókat kereső cégeik képviselőit. Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: május elsején kerül át a fővárosi lakossági kéményseprés a katasztrófavédelemhez. A Főkétüsz nem szűnik meg, tovább működik az új budapesti közszolgáltató társaság részeként, de szűkített feladatkörrel. Emlékeztetett, a kéményseprés államosításáról szóló döntést 2015-ben hozta meg a kormány, és 2016 júliusa óta az ország nagy részében a katasztrófavédelem látja el a lakossági kéményseprési feladatokat. Az önkormányzatoknak volt lehetőségük arra, hogy a közszolgáltatási szerződéseiket a cégeikkel legkésőbb 2024-ig fenntartsák, és ezzel élt is a fővárosi önkormányzat. A fővárosi kéményseprési feladatok évi kétmilliárd forintba kerülnek, ebből négyszázmillió az állami finanszírozás, a fennmaradó részt a fővárosi önkormányzat viselte – mondta Tüttő Kata.

Közölte, az elmúlt egy év jelentősen rossz hatással volt a főváros adóbevételeire, ezért a fővárosi önkormányzat tavaly kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, hogy 2,5 évvel korábban kerüljön át a katasztrófavédelemhez a lakossági kéményseprés. Javasolták a tárcának, hogy a feladattal együtt a Főkétüszt is vegye át térítésmentesen, de ettől elzárkóztak – mondta. Kovács Balázs, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, május elsejétől a Főkétüsz folytatja majd országosan, gazdálkodó szervezeteknek végzett piaci szolgáltatását. Közölte azt is, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett dolgozók átlagéletkora negyvennégy év.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/Máthé Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.