Pesti Srácok

Elképzelhető, hogy Romániában és Szlovákiában is gyártanak majd vakcinát

Elképzelhető, hogy Romániában és Szlovákiában is gyártanak majd vakcinát

Romániában is fogják gyártani legalább az egyik olyan koronavírus elleni oltóanyagot, amelynek használatát az Európai Unió már engedélyezte – közölte szombaton Florian Cîțu román miniszterelnök. A kormányfő a Mediafax hírügynökség jelentése szerint azt mondta: az Európai Bizottság érdeklődött, hogy Romániának elvileg megvannak-e a vakcinagyártáshoz szükséges kapacitásai. A miniszterelnök erre igennel felelt, és már folynak az egyeztetések a részletekről. A román miniszterelnök azt nem közölte, hogy melyik oltóanyagról lenne szó, illetve hogy mikor kezdődhet meg a gyártás. A jelentés szerint orosz és kínai fejlesztésű oltóanyagok gyártásáról nincs szó. A vakcinák előállítása feltehetően a hadsereg irányítása alatt álló, bukaresti Cantacuzino kutatóintézetben történne.

Szlovákia kormányfője ugyancsak szombaton arról beszélt: elképzelhető, hogy Szlovákiában is gyártani fogják az orosz fejlesztésű Szputnyik V oltóanyagot. Igor Matovič a szlovák közszolgálati műsorszórónak elmondta: az orosz gyártó azt szeretné, ha azok az országok, amelyek vásárolnak a Szputnyik V-vakcinából, vállalnák azt is, hogy a területükön állítsanak elő az oltóanyagból. A szlovák kormányfő megjegyezte, hogy tárgyalni akar a Pfizer/BioNTech és a Moderna gyógyszercégek vakcinájának szlovákiai előállításáról is, de egyelőre még nem tudni, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezethetnek-e.

– tette hozzá Matovič. A parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője, Andrej Danko erre reagálva azt mondta: a kormányfőnek nem lenne szabad tündérmesékkel kábítania az embereket a Szputnyik V esetleges szlovákiai gyártásával kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy Matovičnak arról kellene tárgyalnia Moszkvával, hogyan tudná Szlovákia importálni az orosz vakcinát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.