Pesti Srácok

Ideje megbízni a kínai és orosz vakcinákban

Ideje megbízni a kínai és orosz vakcinákban

Achal Prabhala a New York Timesban megjelent elemzésében világít rá arra, hogy bár a kínai és az orosz vakcinákról további információkat kell nyilvánosságra hozni, de ugyanez bizonyos mértékig érvényes a vezető nyugati oltóanyagokra is. A publicisztikában arra is kitér, hogy nem kezelhetjük fenntartásokkal a keleti oltóanyagokat: míg a leggazdagabb országok a vakcinahiánnyal küzdenek, a legszegényebbek azzal, hogy egyáltalán lesz-e vakcinájuk. Mindkét esetre megoldást jelenthet a kínai, orosz, és talán a nemsokára érkező indiai vakcina.

A kínai és orosz oltóanyag fogadtatása kezdetben negatív volt a nyugati és globális médiában, részben azért, mert az a kép alakult ki róla, hogy gyengébb minőségű a Moderna, a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájánál. Ez pedig abból táblálkozott, hogy autoriter rendszerként tekintenek Oroszországra és Kínára. De a bizonyíték szerint ezek a vakcinák is jól működnek. A Lancet szaklap a héten megjelentetett eredményei alapján a Szputnyik V 91,6 százalékban hatásos. Ez alátámasztotta a Gamaleja Központ és az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap decemberi vizsgálatait. Az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Irak, Szerbia, Marokkó, Magyarország és Pakisztán is engedélyezte a kínai Sinopharm vakcinát. Január közepéig az Egyesült Arab Emírségekből 1,8 millió embert oltottak be ezzel a vakcinával. Bolívia, Indonézia, Törökország, Brazília, Chile egy új vakcinát engedélyezett a Sinovactól. A Szutnyik V-t nemcsak több tucat európai országba fogják szállítani, de a Közel-Keletre, Afrikába és Latin-Amerikába is. Amikor ezek az országok engedélyezték a vakcinákat, akkor megalapozottan döntöttek. Vagy figyelembe vették a orosz és kínai gyártóktól származó bizonyítékokat, amelyeket aztán az olyan szaklapok is megerősítettek, mint a Lancet és a JAMA, vagy saját vizsgálatokat folytattak le. Ha mást gondolunk, akkor kételkedünk ezen kormányzatokban, márpedig némelyek egészségügyi szabályrendszere egy szinten van az Egyesült Államokéval, vagy Európával – olvasható a publicisztika a Mandineren megjelent összegzésében.

Kétségtelen, hogy a kínai és az orosz vakcinákról további információkat kell nyilvánosságra hozni, de ugyanez bizonyos mértékig érvényes a vezető nyugati oltóanyagokra is. A Pfizer-BioNTech és Moderna vakcináinak vizsgálati adatai sem kerültek teljes mértékben nyilvánosságra, még kutatók számára sem. A helyzet az, hogy egyetlen vakcina kifejlesztése sem volt annyira átlátható, mint kellett volna. Bár Kína és Oroszország valószínűleg jobban elrontotta a piacra dobást, mint néhány nyugati vállalat, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy vakcináik silányak. A kínai és orosz oltóanyagok megbízhatóságát erősítő bizonyítékokat komolyan kell venni. Gondoljunk csak az ellátási problémákra. A Nyugaton gyártott vakcinák többségét már a gazdag országok felvásárolták. December elején a Moderna összes oltóanyagát és a Pfizer-BioNTech vakcináinak 96 százalékát már megvásárolták a People's Vaccine Alliance nevű nemzetközi civil szövetség szerint. A GAVI tartalékol néhány nyugati oltást. De az ellátási adataink összevetése alapján az idei első negyedévben csak 110 millió és 122 millió adag között tud szállítani az AstraZeneca és csupán 1,2 millió adag vakcina érkezik a Pfizer-BioNTech-től 145 olyan országba, amely a GAVI-val szerződött a vakcinák megszerzéséhez. Ráadásul a nyugati nagy gyógyszergyárak többsége nem engedte oltóanyagait a nem-nyugati gyártók kezébe. Számos gazdag ország blokkolja India és Dél-Afrika azon javaslatát, miszerint a Kereskedelmi Világszervezet ideiglenesen függessze fel a vakcinákhoz kötődő szellemi tulajdon védelmét. Másrészt az Airfinity elemző cég által szolgáltatott adatok legfrissebb elemzése szerint a Sinovac már aláírta az oltóanyag több, mint 350 millió adagjának 12 országba történő exportálásra vonatkozó megállapodást. A Sinopharm mintegy 194 millió adagot szállít 11 országba, a Szputnyik V pedig mintegy 400 millió adagot 17 országba. Mindhárom gyártó nyilvánosan kijelentette, hogy 2021-ben egyenként akár egymilliárd adagot képesek előállítani. Mindhárman több ország helyi gyártóinak engedélyezte oltóanyagát. Tehát hogyan lehet ezeket az oltásokat kívánatosabbá tenni azok számára, akiknek szüksége van rájuk? Az egyik lehetőség az lenne, ha egy műszaki szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet hivatalos értékelésnek vetné alá őket. A probléma jelenleg az, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltások igazolására vonatkozó szabályai maguk is torzak a gazdag, lényegében nyugati államok javára.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Bolíviai külügyminisztérium

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.