Pesti Srácok

Ideje megbízni a kínai és orosz vakcinákban

Ideje megbízni a kínai és orosz vakcinákban

Achal Prabhala a New York Timesban megjelent elemzésében világít rá arra, hogy bár a kínai és az orosz vakcinákról további információkat kell nyilvánosságra hozni, de ugyanez bizonyos mértékig érvényes a vezető nyugati oltóanyagokra is. A publicisztikában arra is kitér, hogy nem kezelhetjük fenntartásokkal a keleti oltóanyagokat: míg a leggazdagabb országok a vakcinahiánnyal küzdenek, a legszegényebbek azzal, hogy egyáltalán lesz-e vakcinájuk. Mindkét esetre megoldást jelenthet a kínai, orosz, és talán a nemsokára érkező indiai vakcina.

A kínai és orosz oltóanyag fogadtatása kezdetben negatív volt a nyugati és globális médiában, részben azért, mert az a kép alakult ki róla, hogy gyengébb minőségű a Moderna, a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájánál. Ez pedig abból táblálkozott, hogy autoriter rendszerként tekintenek Oroszországra és Kínára. De a bizonyíték szerint ezek a vakcinák is jól működnek. A Lancet szaklap a héten megjelentetett eredményei alapján a Szputnyik V 91,6 százalékban hatásos. Ez alátámasztotta a Gamaleja Központ és az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap decemberi vizsgálatait. Az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Irak, Szerbia, Marokkó, Magyarország és Pakisztán is engedélyezte a kínai Sinopharm vakcinát. Január közepéig az Egyesült Arab Emírségekből 1,8 millió embert oltottak be ezzel a vakcinával. Bolívia, Indonézia, Törökország, Brazília, Chile egy új vakcinát engedélyezett a Sinovactól. A Szutnyik V-t nemcsak több tucat európai országba fogják szállítani, de a Közel-Keletre, Afrikába és Latin-Amerikába is. Amikor ezek az országok engedélyezték a vakcinákat, akkor megalapozottan döntöttek. Vagy figyelembe vették a orosz és kínai gyártóktól származó bizonyítékokat, amelyeket aztán az olyan szaklapok is megerősítettek, mint a Lancet és a JAMA, vagy saját vizsgálatokat folytattak le. Ha mást gondolunk, akkor kételkedünk ezen kormányzatokban, márpedig némelyek egészségügyi szabályrendszere egy szinten van az Egyesült Államokéval, vagy Európával – olvasható a publicisztika a Mandineren megjelent összegzésében.

Kétségtelen, hogy a kínai és az orosz vakcinákról további információkat kell nyilvánosságra hozni, de ugyanez bizonyos mértékig érvényes a vezető nyugati oltóanyagokra is. A Pfizer-BioNTech és Moderna vakcináinak vizsgálati adatai sem kerültek teljes mértékben nyilvánosságra, még kutatók számára sem. A helyzet az, hogy egyetlen vakcina kifejlesztése sem volt annyira átlátható, mint kellett volna. Bár Kína és Oroszország valószínűleg jobban elrontotta a piacra dobást, mint néhány nyugati vállalat, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy vakcináik silányak. A kínai és orosz oltóanyagok megbízhatóságát erősítő bizonyítékokat komolyan kell venni. Gondoljunk csak az ellátási problémákra. A Nyugaton gyártott vakcinák többségét már a gazdag országok felvásárolták. December elején a Moderna összes oltóanyagát és a Pfizer-BioNTech vakcináinak 96 százalékát már megvásárolták a People's Vaccine Alliance nevű nemzetközi civil szövetség szerint. A GAVI tartalékol néhány nyugati oltást. De az ellátási adataink összevetése alapján az idei első negyedévben csak 110 millió és 122 millió adag között tud szállítani az AstraZeneca és csupán 1,2 millió adag vakcina érkezik a Pfizer-BioNTech-től 145 olyan országba, amely a GAVI-val szerződött a vakcinák megszerzéséhez. Ráadásul a nyugati nagy gyógyszergyárak többsége nem engedte oltóanyagait a nem-nyugati gyártók kezébe. Számos gazdag ország blokkolja India és Dél-Afrika azon javaslatát, miszerint a Kereskedelmi Világszervezet ideiglenesen függessze fel a vakcinákhoz kötődő szellemi tulajdon védelmét. Másrészt az Airfinity elemző cég által szolgáltatott adatok legfrissebb elemzése szerint a Sinovac már aláírta az oltóanyag több, mint 350 millió adagjának 12 országba történő exportálásra vonatkozó megállapodást. A Sinopharm mintegy 194 millió adagot szállít 11 országba, a Szputnyik V pedig mintegy 400 millió adagot 17 országba. Mindhárom gyártó nyilvánosan kijelentette, hogy 2021-ben egyenként akár egymilliárd adagot képesek előállítani. Mindhárman több ország helyi gyártóinak engedélyezte oltóanyagát. Tehát hogyan lehet ezeket az oltásokat kívánatosabbá tenni azok számára, akiknek szüksége van rájuk? Az egyik lehetőség az lenne, ha egy műszaki szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet hivatalos értékelésnek vetné alá őket. A probléma jelenleg az, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oltások igazolására vonatkozó szabályai maguk is torzak a gazdag, lényegében nyugati államok javára.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Bolíviai külügyminisztérium

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.