Ismét nyomkövetőt kell viselniük a csalással vádolt Piniéknek
Az ügyészségi indítványnak megfelelően a Szegedi Ítélőtábla elrendelte a mozgást nyomon követő technikai eszköz alkalmazását egy húsipari cég költségvetési csalással vádolt tulajdonosával és annak fiával szemben – tájékoztatta a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. Nagyné Günther Ágnes közölte, a Kecskeméti Törvényszék bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat büntetőeljárást száztíz vádlottal szemben, akik a vádirat szerint több mint hatmilliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek. A nyomkövető eszköz alkalmazásának egyik érintettje az európai húspiac egyik legnagyobb szereplője, Piero Pini, aki néhány hónapja gond nélkül kifizette az iratokban szereplő kárösszeget.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője emlékeztetett, hogy a törvényszék a tárgyalás előkészítésekor fenntartotta a cég tulajdonosának bűnügyi felügyeletét, de megszüntette a nyomkövető technikai eszközök alkalmazását. Megszüntette a tulajdonos fiának letartóztatását, bűnügyi felügyeletet rendelt el, ugyancsak a nyomkövető eszköz használata nélkül. A döntésekkel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, indítványozva a nyomkövető technikai eszközök alkalmazásának elrendelését, ennek a táblabíróság helyt adott.
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt októberben emeltek vádat száztíz ember ellen, miközben Piero Pini több részletben megtérítette a nyomozati iratokban szereplő több mint hatmilliárd forintos kár összegét. Az ügy központi része egy dél-alföldi húsipari cég felhasználásával elkövetett adócsalás. A társaság irányítói egyúttal több külföldi cégnek is tulajdonosai, ezért az adóhivatal és a főügyészség nemzetközi szervezetek – így az Europol és az Eurojust – bevonásával, külföldi hatóságokkal együttműködve göngyölítette fel az ügyet. A vádirat szerint a Bács-Kiskun megyében vágóhidat működtető cég kisebb mértékben saját munkaerőt, nagyrészt pedig alvállalkozókat vett igénybe. Utóbbiak a szolgáltatásaikat áfával növelve számlázták ki, ténylegesen azonban munkaerő-kölcsönzésről volt szó, vagyis az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Ennek az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és a járulék megfizetését elkerüljék, valamint a húsipari cégnek áfás költségszámlákat produkáljanak.
A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget. A húsipari cég irányítói olyan vállalkozókat vettek igénybe, akik fiktív számlákkal kerülték meg az adófizetést, a munkavállalókat pedig a tényleges fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, így csökkentve járulékköltségeiket. Az alkalmazottak fizetésének egy részét ráadásul adómentes utalványban adták, amit szinte azonnal vissza is váltottak készpénzre, további adóforintokat csalva el a költségvetésből. A vádlottak a 6,1 milliárd forintos kárösszeget a vádemelés előtt önként visszafizették az adóhatóságnak. Az eljárásban negyvenhét – közöttük egy külföldi – vállalkozással szemben rendeltek el büntetőjogi intézkedést: pénzbírságot, illetve cégmegszüntetést.
Forrás: MTI/PS.; otó: PiniGroup
