Pesti Srácok

Májusra napolják a Hableány-katasztrófa miatt indított pert

Májusra napolják a Hableány-katasztrófa miatt indított pert

A Hableány-katasztrófa miatt indult perben a védelem a nautikai (hajózási) igazságügyi szakértő tudományos alaposságú megállapításait akarja apró darabokra szedni, ahogy a két korábbi tárgyalási napon, tegnap is ez volt a taktika. Az áldozatokat képviselő jogászok időhúzásról beszélnek; szerintük a védelem új igazságügyi szakértőt akar majd kirendeltetni. A pert májusra napolták.

A harmadik tárgyalási napon is a hajózási igazságügyi szakértő megállapításai voltak napirenden a Fővárosi Törvényszéken a Hableány-katasztrófa miatt indult perben. A csütörtöki tárgyaláson a védelem egyebek mellett azt feszegette, hogy az ütközés idején korlátozott látási viszonyok voltak a Dunán, és annyi eső esett azon az estén, mint egy hónap alatt szokott. Ezt cáfolja, hogy a tragikus estén az ipari kamerák felvételein jól látszik a Margit hídtól a Batthyány tér is. A védelem ezt követően a nautikai szakértő azon megállapításába kapaszkodott bele, hogy a Hableány sétahajón csak egy matróz szolgált az előírt kettő helyett. A sétahajó hajónaplójában valóban szerepel az a kitétel, hogy 75-250 utas esetén plusz egy matrózra van szükség. A Hableány azonban soha nem vitt egy busznyi turistánál – hatvan főnél – többet. A katasztrófa idején is csak harminchárom utas volt a fedélzeten. Az igazságügyi szakértő kérdésre elmondta, hogy a plusz matróznak az utasokra kell felügyelnie, mivel többször előfordult már kisebb baleset, sőt, vízbeesés abból, hogy felelőtlen utasok túlságosan kihajoltak a hajókorlát felett. A szakértő azonban azt is kijelentette: az, hogy nem volt az előírás szerinti plusz egy matróz a fedélzeten, semmilyen módon nem befolyásolta a történteket, elsősorban nem ez okozta az ütközést, hanem az, hogy a vádlott Jurij Csaplinszkij gondatlanul járt el. A kapitány korábban azt állította, nem látta a Hableányt, a balesetről a hajóján tartózkodó amerikai utasai szóltak neki. A nautikai szakértő szerint azonban mind szabad szemmel, mind a Viking Sigyn szállodahajó modern műszaki berendezésein látható volt a sétahajó. A védelem taktikája már a két korábbi tárgyalási napon kirajzolódott: az, hogy a nautikai szakértő tudományos alaposságú megállapításait akarja apró darabokra szedni. Az áldozatok családját képviselő, a perben sértetti képviselőként jelenlévő jogászok szerint a védelem új szakértő kirendelését szeretné elérni, ám ez szerintük mindössze időhúzás. A pert májusra napolták.

Ismeretes: 2019. május 29-én este a Margit híd két pillére között a norvég tulajdonú, ám svájci bejegyzésű Viking Sigyn szállodahajó nekiütközött a magyar Hableány sétahajónak, ami hét másodperc alatt elsüllyedt, fedélzetén harminchárom dél-koreai turistával és kétfős magyar legénységgel. Hét utast sikerült kimenteni, huszonheten elhunytak, egy koreai nő holttestét azóta sem találták meg. A Viking Sigyn ukrán hajós­kapitánya, Jurij Csaplinszkij ellen vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyez­tetésének vétsége és harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emeltek vádat. A vádirat szerint a Vikinget kormányzó kapitány nem figyelt kellőképpen, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, ezért nem vette észre a Hableányt, nem tartotta meg a Vikinggel a biztonságos távolságot, továbbá nem adta le az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést. A Viking radarja működött, ám a veszélyes közelséget jelző riasztót kikapcsolták. A vádhatóság szerint Csaplinszkij cserben hagyta a Hableányon utazókat, akik részben a Dunába zuhantak, részben beszorultak az elsüllyedő hajótestbe.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!