Pesti Srácok

Notre-Dame - Megkezdődött a helyreállításhoz szükséges 100-200 éves fák kiválasztása

Notre-Dame - Megkezdődött a helyreállításhoz szükséges 100-200 éves fák kiválasztása

Megkezdődött a franciaországi Normandiában azon tölgyfák kiválasztása, amelyeket a párizsi Notre-Dame-székesegyháznak a 2019 áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyának helyreállításához fognak felhasználni. Március végéig mintegy 1000, legalább százéves fát vágnak ki.

Jelképesnek is tekinthető, hogy miközben a katedrális boltozatának stabilizálása még nem fejeződött be, a conches-i erdőben az erdészek már elkezdték a huszártorony helyreállításához szükséges tölgyfák kiválasztását. Francois Hauet, az erdőmérnökök normandiai egyesületének alelnöke a France Inter közrádióban elmondta: egyelőre a huszártoronyhoz szükséges ácsolathoz válogatják ki a fákat a megfelelő méretek (magasság, minőség, átmérő) alapján. A fák 50-90 centiméter átmérőjűek, és 8-14 méter magasak. Conches-ban 15-20 fát választanak ki, de március végéig mintegy ezer fát vágnak ki országszerte.

– mondta Philippe Gourmain, a Notre-Dame felújításának fakivágási koordinátora a közrádióban.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Az erdők egy részét, amelyekből a tölgyfákat kivágják, még a francia királyok telepítették az egykoron grandiózus francia hajóflotta folyamatos megújításához. Az erdészeti szakemberek szerint ősszel egy újabb hasonló folyamat kezdődik, akkor majd a katedrális tetőszerkezetéhez szükséges tölgyfák kiválasztásával. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a francia erdők bőséggel rendelkeznek a megfelelő méretű tölgyfákkal. Philippe Gourmain elmondta: Franciaország mintegy 600 millió köbméter tölgyfával rendelkezik, ami több mint egymilliárd fát jelent, 5 centiméterestől az egyméteres átmérőjűig. A tartalék évente 14 millió köbméterrel nő, és a tartaléknövekedésnek alig a felét használja fel évente az ország. Emmanuel Macron tavaly júliusban engedélyezte, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a leomlott huszártornyot, jóllehet a francia elnök eleinte azt szerette volna, ha kortárs építészeti tervek szerint, a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát magán hordozva épült volna újjá a katedrális. Miután a tervek szerint 2024-re be kell fejeződnie a helyreállításnak, sürgőssé vált a helyreállításhoz szükséges minden fa kivágása.

– emlékeztetett Philippe Gourmain. Az ország minden régiójából érkező fákat és a hozzá tartozó munkálatokat ingyenesen adják az erdők a katedrális helyreállításához.

A székesegyházban 2019. április 15-én csaptak fel a lángok, elpusztítva a tetőzetet és a huszártornyot. Tavaly befejeződött a tűzvész nyomán leomlott huszártorony körüli deformálódott állványzat elbontása, és ezzel elhárult az omlásveszély, szabad utat adva a tényleges felújítás megkezdésének.

Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.