Pesti Srácok

Öt prefektusa és tizenegy alprefektusa lesz az RMDSZ-nek

Öt prefektusa és tizenegy alprefektusa lesz az RMDSZ-nek
Kolozsvár, 2020. szeptember 28. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart az elõzõ napi önkormányzati választásokon elért eredményeikrõl Kolozsváron 2020. szeptember 28-án. MTI/Kiss Gábor

Öt prefektusa (kormánymegbízottja), illetve a korábban kialkudott tíz helyett tizenegy alprefektusa lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), miután erről a koalíciós pártok megállapodtak – adta hírül kedden a maszol.ro hírportál. Romániában a prefektusok és az alprefektusok a kormány helyi megbízottjai, legfőbb feladatuk, hogy felügyeljék az önkormányzatok munkájának törvényességét.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a portálnak elmondta, hogy a korábbi egyezségnek megfelelően öt romániai megyében lesz prefektusa az RMDSZ-nek. Az éjszaka lezajlott koalíciós tárgyalásokon az volt a tét, hogy a három koalíciós partner, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS, valamint az RMDSZ mely megyékben töltheti be a kormánymegbízotti tisztségeket. A mostani megállapodás értelmében az RMDSZ-nek Arad, Szatmár, Szilágy, Kolozs és Kovászna megyében lesz prefektusa, ezek mellett Szeben megye kivételével az összes többi erdélyi megyében, illetve Bukarestben és Krassó-Szörény megyében is lesz alprefektusa. Ez azt jelenti, hogy a korábbi egyezséghez képest az RMDSZ eggyel több, tizenegy alprefektusi tisztségre jelölhet személyeket.

Romániában a prefektusok és az alprefektusok a kormány helyi megbízottjai, legfőbb feladatuk, hogy felügyeljék az önkormányzatok munkájának törvényességét. Megtámadhatnak a közigazgatási bíróságon önkormányzati határozatokat. A székelyföldi megyékben az elmúlt években folyamatosan konfliktus alakult ki a román kormánymegbízottak és a magyar többségű önkormányzatok között nemzeti jelképhasználati kérdésekben. A román kormány a múlt héten hivatalosan is politikai tisztséggé alakította a prefektusi funkciót, amelyet Románia európai uniós csatlakozása előtt tettek elvileg politikailag semlegessé, de a pártok ezt nem tartották be, és hallgatólagosan továbbra is politikai alapon nevezték ki a kormánymegbízottakat

Forrás: maszol.ro, MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)