Stumpf István a Bögre Klubban: a felsőoktatási modellváltás nem veszi el az autonómiát, de segít a hasznos tudás megszerzésében (VIDEÓ)
A modellváltás és a felsőoktatásba érkező mintegy 1500 milliárdos támogatás jó felhasználása segít Magyarország versenyképességének fennmaradásában – fogalmazott a Bögre Klubnak adott interjújában Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos. Mint kiemelte, az egyetemek meg fogják tudni őrizni autonómiájukat, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a minőségi oktatás érdekében híd képződhessen az üzleti élet és az egyetemi oktatás között.
Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztos a Bögre Klub csütörtöki adásában arról beszélt: az ország versenyképességének nagyon fontos tényezője, hogy milyen minőségű tudást adnak át az egyetemek a hallgatóknak, és hogy ezzel a hallgatók hogyan tudnak belépni a nemzetközi és a hazai munkaerőpiacra. Elmondta: az elmúlt évek, évtizedek alatt több kormány is sikertelenül próbálta megváltoztatni a teljesítmény-visszatartás kultúráját; a mostani struktúraváltás azt célozza, hogy az európai uniós pénzeket hatékonyan felhasználva, a digitális világ kihívásaihoz jobban igazodva a hallgatók számára is egy teljesen más környezetet tudjon produkálni a felsőoktatás. Stumpf István elmondta: nagyobb önállóságot kapnak az egyetemek azzal, hogy kuratóriumaik az állam helyébe lépve stratégiai irányítóként meghatározzák az intézmények jövőbeni továbblépését, megszűnik számos bürokratikus akadály, ugyanakkor a kutatókat, oktatókat jobban bevonják ezekbe a folyamatokba. Hozzátette: olyan "science-parkok" létesülhetnek, amelyek hidat képeznek az üzleti élet és az egyetemi oktatás között.
A kormánybiztos arról beszélt: sajnálatos tapasztalat, hogy a felsőoktatásban megszerzett tudást az emberek nem tudják praktikusan használni, ugyanakkor az is egyre gyakoribb, hogy a hallgatók már az egyetemi éveket is kihasználják arra, hogy bekapcsolódjanak az üzleti világba. Úgy vélte, ezt az utóbbi folyamatot kell felgyorsítani. Stumpf István elmondta: ha Magyarországon a kiművelt emberfők oktatása nem jó minőségű és nem sikeres, akkor hazánk elveszíti versenyképességét, és jelzésértékűnek nevezte, hogy a legjobb 500 egyetem közé egyetlen magyar sem került be.
Az új modell felépítését elemezve a kormánybiztos arról beszélt, hogy három fontos szereplője maradt továbbra is a felsőoktatásnak. A kuratórium a stratégiai és üzleti szempontokat hozza be a felsőoktatásba, míg az állam megrendelőként rövid- és hosszútávú szerződésekkel garantálja azon szakok támogatását, amelyeket nem lehet piacosítani, emellett fizeti az ösztöndíjakat. A rendszer harmadik szereplője az egyetemi autonómiát biztosító szenátus, amely az oktatókat és a hallgatókat képviseli. A kormánybiztos kiemelte: ennek a három szereplőnek egyensúlyban kell lennie, tehát például az üzleti szféra sem telepedhet rá a másik kettőre. Kiemelte, hogy 1500 milliárd jut a felsőoktatás reformjára a helyreállítási alapból, amely Magyarországra fog érkezni.
Ennek az okos felhasználása tulajdonképpen az egyik kulcskérdése annak, hogy Magyarország versenyképessége megmaradjon a régióban és a világban is
– fogalmazott.
