A Kreml nem reagál Navalnij feleségének szabadon bocsáttatási követelésére
A Kreml nem kíván reagálni Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus feleségének arra a követelésére, hogy férjét egészségügyi problémái miatt engedjék szabadon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken, Moszkvában. Julija Navalnaja csütörtökön az Instagramon arra panaszkodott, hogy férjének hátfájdalmai vannak, és a hatóságok nem engedik, hogy olyan orvosok gyógyítsák, akikben megbízik. Követelte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy haladéktalanul bocsáttassa szabadon "a törvényellenesen börtönbe zárt" Alekszej Navalnijt.
Peszkov az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) hatáskörébe utalta a Navalnij fogva tartásával kapcsolatos folyamodványok megválaszolását. Orosz állampolgárok érdekképviseletében fellépő orosz konzulok tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy külföldi börtönökben a fegyelmező intézkedések gyakran "sokkal durvábbak és embertelenebbek", mint Oroszországban. Ezzel arra a panaszra válaszolt, hogy Navalnijt, mint szökésre hajlamosnak nyilvánított személyt éjszaka óránként felébresztik az őrök. A Kreml szóvivője elutasította azt a felvetést, miszerint párhuzam vonható Navalnij és a 2009-ben börtönben meghalt könyvvizsgáló, Szergej Magnyitszkij ügye között. Peszkov szerint mindössze annyi a hasonlóság, hogy mindkettőjüket elítélték. A szóvivő szerint az orosz börtönökben nincsenek rendszerszerű problémák az egészségügyi ellátásban. "Abszurdnak" nevezte az a lehetőséget, hogy az egyik orosz őrizetes miatt a Nyugat újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen.
Navalnij Instagram-bejegyzésben közölte, hogy nagy fájdalommal jár számára az ágyból felkelni, mert fáj a háta, és a probléma átterjedt a jobb lábára, amelyre nem tud ráállni, és amelynek egyes részei érzéketlenek. Mint írta, bírósági tárgyalásai közben képtelen volt leülni, mert az idegbecsípődés miatt csak állni és feküdni tudott.
Egyszer Mihail Hodorkovszkij, aki tíz évet ült le a börtönben, azt mondta nekem: ott az a legfontosabb, hogy meg ne betegedj. Senki sem fog gyógyítani téged. Ha komolyan megbetegszel, meghalsz
– írta a Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniában fogva tartott ellenzéki.
Navalnijt január 17-én vették őrizetbe Moszkvában, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott, miután több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a politikusra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembevételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie. A korábbi verdikt megváltoztatását az FSZIN kérte, arra hivatkozva, hogy a politikus hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelezettségeket. Az elsőfokú döntést Navalnij megfellebbezte, de a fővárosi bíróság február 20-án helybenhagyta.
Szergej Magnyitszkij William Browder amerikai születésű brit üzletember alkalmazásában állt, aki tíz éven át irányította a Hermitage Capital befektető cég tevékenységét az orosz piacon, amíg 2005-ben "nemzetbiztonsági kockázatra" hivatkozva ki nem tiltották az országból. A könyvvizsgáló orosz belügyi vezetőket leplezett le, miután szerinte 230 millió dollárnak megfelelő összeget elsikkasztottak az orosz költségvetésből. Az orosz hatóságok mégis Magnyitszkij ellen indítottak eljárást, aki 2009-ben, az előzetes letartóztatásban meghalt, tisztázatlan körülmények között. A könyvelőt az orosz sajtóban megjelent hírek szerint is agyonverhették, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta halálát. Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő körülmények között tartották fogva, és a börtönhatóságok elutasították orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is. Magnyitszkij halála miatt több nyugati állam szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt az ügyhöz, és a büntetőintézkedéseket kiterjesztették az emberi jogokat egyéb módon megsértő tisztségviselőkre is.
Mihail Hodorkovszkij, aki a kilencvenes évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és aki valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén tizennégy év szabadságvesztésre ítélték. Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon. Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra, Svájcba távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját. Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki. Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnevezésű ellenzéki szervezet elnöke volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
