A románok fele attól retteg, hogy Magyarország Erdély visszaszerzésére törekszik
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik őket Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész „elszakítását” célozza. Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem. A felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet hétfőn tette közzé a Társadalmi bizalmatlanság: Nyugat vagy Kelet, a nacionalizmus térnyerése az álhírek és félretájékoztatás korában című felmérésének harmadik, a nemzeti elfogultsággal kapcsolatos részét. A felmérés készítői arra voltak kíváncsiak: egyetértenek-e a megkérdezettek azzal, hogy Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától. A válaszadók 49,5 válaszolt igennel, 43,2 százalékuk nemmel, 7,4 százalékuk nem válaszolt, vagy nem tudta, mit válaszoljon.
Másodrangú állampolgároknak érzik magukat
A megkérdezettek még nagyobb aránya - több mint 78 százaléka - szerint a románokat másodrangú állampolgároknak tekintik Európában, valamivel több mint 20 százalékuk azonban nem ért egyet ezzel az állítással. A megkérdezettek csaknem 56 százaléka szerint főleg a külföldi cégek felelősek a romániai környezetszennyezésért, míg csak 35 százalékuk véli úgy, hogy erről főleg a román vállalatok tehetnek. Hasonlóképpen többen hiszik azt, hogy inkább a külföldi cégek (47,3 százalék), mintsem a hazai cégek és román állampolgárok (45,8 százalék) felelősek a romániai illegális erdőirtásokért. A megkérdezettek több mint 35 százaléka azzal is egyetért, hogy azért topog egy helyben az autópálya-építés, mert „idegen hatalmak akarják megakadályozni Románia fejlődését”, 58,2 százalékuk szerint viszont ez nem igaz.
Az INSCOP felmérésének korábban közzétett első része rávilágított: Románia lakóinak többsége úgy véli, hogy országának a nyugati politikai és katonai szövetségekben a helye, de akkor is érvényesítenie kell nemzeti érdekeit, ha emiatt az Európai Unióból történő kizárását kockáztatja. A múlt szerdán ismertetett második részből kiderült, hogy az EU-ban a megkérdezettek 51,6 százaléka bízik (47,5 százalékuk nem), a NATO-ban pedig 49,4 százalékuk (47,9 százalékuk nem). Ami az egyes országokat illeti, a románok körében Németország bizalmi indexe 58, az Egyesült Államoké 47, Kínáé 19, Oroszországé pedig 16 százalékos. A román-lett-amerikai partnerséggel létrehozott, a Fekete-tenger térsége civil szervezeteit és médiaprojektjeit segítő Black Sea Trust for Regional Cooperation alapítvány pénzügyi támogatásával végzett INSCOP közvélemény-kutatást három százalékos hibahatárral, telefonos módszerrel végezték március 1-12. között.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Molnár-Bernáth László
