Pesti Srácok

A tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

A tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

A hamis áruk szállításának egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vasárnap, egy friss uniós tanulmányra hivatkozva.

Azt írták: a hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen elnevezésű szervezet (EMPACT) 2021–2025-ös szakpolitikai ciklusában fontos feladatként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelmet – tették hozzá.

A teljes import közel hét százaléka hamis

Az Európai Unióba 2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi (mintegy 44 ezer milliárd forint) hamis termék áramlott, a teljes import 6,8 százaléka. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit a tagállamoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte. A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalóztermék 57 százalékát postai csomagokban foglalták le, azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, az összérték mintegy 56 százalékát adják. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják – írták.

PestiSracok facebook image

A legtöbb hamis áru konténeres szállítással érkezik, ám ezeknek csak két százalékát ellenőrzik

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint a felét tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. Tavaly – nem meglepő módon – a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott – tartalmazza a közlemény. Hozzátették: a jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében ez nem hatékony. Felderítésükhöz személyes jelenlétre van szükség, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

A legtöbb hamis termék Kínából jött

A koronavírus-járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon gyorsan reagáltak a válságra, és stratégiáikat úgy alakítják, hogy a megváltozott világban is előnyt kovácsoljanak maguknak – idézte a közlemény Pomázi Gyulát, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökét, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettesét, aki szerint csak uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. A most nyilvánosságra hozott elemzésből kiderült, hogy a tengeren szállított hamis termékek jelentős része, 79 százaléka Kínából származott – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?