Pesti Srácok

Az egyik japán bíróság szerint alkotmányellenes, hogy az azonos neműek nem köthetnek házasságot

Az egyik japán bíróság szerint alkotmányellenes, hogy az azonos neműek nem köthetnek házasságot

A szapporói kerületi bíróság alkotmányellenesnek minősítette szerdán azt, hogy Japánban a kormányzat nem ismeri el az azonos neműek házasságát. A bíróság ugyanakkor elutasította három azonos nemű hokkaidói pár kereseti kérelmét, amelyben egyenként egymillió jen (2,8 millió forint) kártérítést követeltek a japán kormánytól, amiért szerintük mulasztást követett el a jogalkotásban, nem téve lehetővé ezzel házasságkötésüket. A felperesek ügyvédjei mindazonáltal kiemelték, hogy az ügy nem a kártérítésről szólt, hanem arról, hogy a bíróság ismerje el: alkotmányellenes az állam álláspontja az azonos neműek házasságáról. Megfigyelők szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a jogalkotó a bírósági döntés hatására be fog-e vezetni reformokat.

Hírügynökségek kiemelik, hogy a távol-keleti szigetországban ez az első bírósági ítélet az azonos neműek házasságának törvényességéről és szimbolikus jelentősége van a helyi meleg közösség számára. Jelenleg négy japán bíróság előtt folyik hasonló per. Japán a világ legfejlettebb ipari államait tömörítő G7 csoport egyetlen tagja, amely nem ismeri el az azonos neműek házasságát, tekintettel arra, hogy az ország alkotmánya a házasságot férfi és nő kölcsönös egyetértésén alapuló kapcsolataként határozza meg. A jelenlegi szabályozás szerint az azonos nemű párkapcsolatban élők egymás után nem örökölhetnek, és szülői felügyeleti jogokat sem gyakorolhatnak partnerük esetleges gyermekei fölött. Mindemellett ez az élettársi jogviszony nem biztosít számukra a házassághoz hasonló jogállást. Az utóbbi években nagyjából egy tucat japán önkormányzat döntött úgy, hogy saját kezdeményezésre elismeri az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Az ilyen partneri kapcsolatok bejegyzése jogilag nem bír ugyan kötelező erővel, de segít elejét venni a hátrányos megkülönböztetésnek olyan mindennapos dolgoknál, mint például a lakáskeresés.

Ázsiai viszonylatban a japán törvények liberálisnak számítanak. A homoszexuális nemi érintkezés 1880 óta nem törvénytelen az országban, bár a társadalmi nyomás miatt a helyi LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) nagyrészt láthatatlan marad.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christopher Jue

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.