Pesti Srácok

Elutasította a védelem indítványát a George Floyd-ügy bírája

Elutasította a védelem indítványát a George Floyd-ügy bírája
New York, 2020. június 16. A Black lives matter (Fekete életek számítanak) mozgalom támogatói a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen tiltakoznak New Yorkban 2020. június 15-én. Az Egyesült Államokban már három hete tartó tüntetéshullámot egy afroamerikai férfi, George Floyd halála váltotta ki, aki egy brutális rendőri intézkedésben vesztette életét május 25-én Minneapolisban. MTI/EPA/Justin Lane

Elutasította Peter A. Cahill, a George Floyd-ügy bírája pénteken a védelem hétfői indítványát, amelyben Eric Nelson, az afroamerikai Floyd halálának okozásával megvádolt korábbi rendőr ügyvédje azt kérte, hogy halasszák el a Minneapolisban zajló tárgyalás időpontját és változtassák meg a helyszínét. Nelson akkor azzal indokolta kérését: komolyan aggódik amiatt, hogy a múlt héten bejelentett 27 millió dolláros (több mint 8 milliárd forintos) kártérítési megállapodás, amelyet Minneapolis városa kötött George Floyd családjával, befolyásolja az esküdtszéket.

Cahill pénteken azzal indokolta döntését, hogy a nagy horderejű ügy körüli nyilvánosság nem szűnik meg attól, ha a tárgyalást áthelyezik, vagy elhalasztják.

– mondta. Nelson azt is kérte a bírótól, hogy mutassák be az esküdtszéknek azt a felvételt, amely George Floyd 2019. május 6-i rendőrségi letartóztatását tartalmazza. Ekkor Floydot szintén megbilincselték, majd bevitték a rendőrségre, ahol elmondta a tiszteknek, hogy fájdalomcsillapítókat szedett és nyolc erős vényköteles altatót vett be. A védelem szerint a képsorok bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy Floyd a gyógyszerek miatt hasonlóan reagált, mint az egy évvel későbbi végzetes esetnél. Nelson korábban többször elmondta, hogy véleménye szerint egészségügyi problémái és a letartóztatásakor a szervezetében talált kábítószerek okozták Floyd halálát, nem pedig az, hogy ügyfele – Derek Chauvin – a nyakán térdelt. A bíró pénteken hozzájárult, hogy bemutassanak bizonyos részleteket a felvételekből. Csütörtökön kiválasztott a bíróság három újabb embert az esküdtszék tagjai közé, így már tizenketten vannak.

PestiSracok facebook image

Derek Chauvin, a George Floyd halálának okozásával vádolt korábbi rendőr pere múlt hétfőn kezdődött az Egyesült Államokban. Chauvint gondatlanságból, illetve hirtelen felindulásból elkövetett emberöléssel és gyilkossággal is vádolják. Ha bűnösnek találják, akár 40 év szabadságvesztésre is számíthat Minnesota államban.

Tavaly május 25-én a minnesotai Minneapolisban a rendőrök elő akarták állítani a 46 éves George Floydot, miután bejelentést kaptak, hogy a férfi hamis pénzzel akart fizetni. Az intézkedés során Floyd nem akart eleget tenni a rendőri felszólításnak, ezért lefogták, és a földre teperték. Chauvin ezt követően a földön fekvő Floyd nyakán térdelt nyolc percen keresztül. A férfi nem sokkal később meghalt. A rendőrök testkamera-felvételeiből kiderült: Floyd már az intézkedés előtt rosszul volt. A halottkémi jelentés szerint halálát az okozta, hogy a nyakán térdeltek, de szívbeteg és koronavírus-fertőzött is volt. Ezenkívül kábítószereket – a többi között metamfetamint – találtak a szervezetében. A tavalyi incidens tüntetések sorozatát váltotta ki az Egyesült Államokban és a világ számos országában a rendőri erőszakkal, valamint a fajgyűlölettel szemben. A négy intézkedő rendőrt elbocsátották, Chauvin három kollégája ellen bűnpártolás miatt emeltek vádat. Esetükben elkülönítve folytatják le a pert, amely augusztus 23-án kezdődik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.