Pesti Srácok

Franciaországban módosítanak az oltási stratégián

Franciaországban módosítanak az oltási stratégián

Franciaországban keddtől nemcsak az orvosok, hanem a gyógyszerészek, az ápolók és a szülészek is beadhatják a koronavírus elleni bármelyik vakcinát, az AstraZeneca-oltóanyagot pedig ezentúl a 65 és 75 év közötti korosztály is megkaphatja az egészségügyi főhatóság (HAS) ajánlása alapján.

A HAS eddig csak az AstraZeneca esetében engedélyezte, hogy gyógyszerészek, ápolók és szülészek oltsanak vele; a forgalomban lévő másik két oltóanyag, a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináit csak orvosok adhatták be. Az AstraZeneca-oltást eddig kizárólag az 50 és 64 év közötti, krónikus betegségben szenvedők, valamint az egészségügyi és szociális dolgozók kaphatták meg; keddtől a 65 és 75 év közötti krónikus betegségben szenvedőknek is beadható. A 75 év felettiek továbbra is csak a két amerikai oltóanyagot kaphatják az oltóközpontokban. Az a korábbi hatósági ajánlás is életbe lépett, amelynek értelmében a fertőzésen átesettek a két komponensű oltóanyagnak csak az első dózisát kapják meg. A kormány az oltási program felgyorsulását reméli az új rendelkezésektől, amelyeknek köszönhetően további kétmillió ember férhet hozzá a koronavírus elleni oltóanyaghoz. Hivatalos források szerint az országba eddig beérkezett AstraZeneca-vakcináknak alig 22 százalékát használták fel.

– mondta hétfő este Olivier Véran egészségügyi miniszter a France2 közszolgálati televízió híradójában, amikor ismertette az oltási stratégia módosításait. Emmanuel Macron államfő hétfőn úgy vélte, hogy még "négy-hat hétig kell kitartani" a járványügyi korlátozások enyhítése előtt, miközben a száz megyéből mintegy húszban a napi esetszám meghaladta a riasztási szintet – azaz 100 ezer lakosra több, mint 250 fertőzött jut –, és ezért ezeken a helyeken a kormány jelenleg szigorításokat fontolgat.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a köztársasági elnök egy oltóközpontban tett látogatásán, amikor egy helyi lakos megkérdezte tőle, hogy mikor fog később kezdődni a jelenlegi délután 6 óra helyett az éjszakai kijárási tilalom. Az elnökség utóbb annyiban pontosította az államfő szavait, hogy azok elsősorban az idősebbek oltási programjának felgyorsítására vonatkoztak, amelynek köszönhetően enyhülhet a nyomás az egészségügyi ellátórendszeren, de ez nem zárja ki, hogy időközben még szigorítások is életbe lépjenek.

Jean Castex miniszterelnök a múlt héten úgy vélte, hogy május közepéig minden 50 év feletti francia megkaphatja az oltás első dózisát. Eddig 3 millió francia kapta meg legalább az első dózist, és 1,6 millióan mindkét komponenst, miközben az országba eddig 8 millió adagnyi oltóanyag érkezett. A fertőzőbb variánsok terjedése miatt a kormány helyi szintű szigorításokat helyezett kilátásba, de továbbra is szeretné elkerülni az újabb országos lezárást. Hétfőn meg is kezdődtek az érintett húsz megyében az önkormányzati vezetők és a prefektusok között az egyeztetések esetlegesen egy olyan hétvégi karantén bevezetéséről, amilyen már érvényben van a francia Riviéra 62 tengerparti településén és az északi Dunkerque városában. Az érintett városok között van Párizs, Lyon és Marseille is, jóllehet Anne Hidalgo párizsi polgármester sajtótájékoztatón jelezte, hogy nem támogatja a hétvégi lezárást a fővárosban, mert az "embertelen" lenne. Egyik helyettese múlt héten heves közéleti vitát váltott ki azzal, hogy a hétvégi karantén helyett inkább háromhetes szigorú lakhelyelhagyási tilalom bevezetését javasolta.

Jóllehet a fertőzőbb variánsok miatt a napi esetszám hetente átlagosan tíz százalékkal nő, és egyes kórházak elkezdték elhalasztani a nem sürgős beavatkozásokat, országos szinten még mindig stagnálnak a kórházi mutatók: a kórházakban ellátott 25 ezer fertőzött közül 3500-an vannak intenzív osztályon. A járvány kezdete óta csaknem 87 ezren vesztették életüket a vírus miatt, 78 százalékuk 75 éven felüli, 14 százalékuk pedig 65 és 74 év közötti volt.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/AFP/Thomas Samson

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.