Pesti Srácok

Gazdasági robbanás előtt állnak a Visegrádi Együttműködés országai

Gazdasági robbanás előtt állnak a Visegrádi Együttműködés országai

A visegrádi országokat dicséri a német liberális lap, a Der Tagesspiegel egyik március végi cikke. A cikk szerzője, Christoph von Marschall A robbanás előtt álló régió a küszöbünk előtt áll (Die Boomregion liegt vor der Haustür) című cikkében a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködésével létrejött Visegrádi Együttműködésben lévő gazdasági lehetőségeket latolgatja, azokat Kínával összevetve.

A szerző rámutat: a számok szintjén a Visegrádi Együttműködés országaival folytatott kereskedelem összességében a német export nagyobb hányadát teszi ki, mint amekkora szerepet Kína játszik a német külgazdaság szempontjából. A Kínával folytatott import és export 212 milliárd euróra rúg, amely a német külgazdaság 9.5 százalékát teszi ki. Mindeközben a négy kelet-közép-európai országgal folytatott termékkereskedelem volumene 286 milliárd euró (12.8 százalék). Von Marschall egy német szakértői testületre (Experten des Ostausschusses der Deutschen Wirtschaft) hivatkozva állítja, hogy Németország ráadásul sokkal nagyobb mértékben támaszkodhat visegrádi régió országaira a koronavírus-válságból való kilábalás során, mint az ázsiai nagyhatalomra (immár nyugodt szívvel nevezhetjük Kínát annak) – írja a Mandinera Der Tagesspiegel nyomán.

A szerző kifejti, hogy ennek oka például az lehet, hogy bár Kína gazdasága és népessége tekintetében is erősebb tényező, a földrajzi közelség és az Európai Unión belüli beszállítási láncok rövidsége miatt a Visegrádi Együttműködés országai igenis versenyképesek. A régióban különösen erős Lengyelország, amely dinamikus növekedést tudhat magáénak az utóbbi évtizedekben. A szerző megjegyzi, hogy az ország vásárlóerejét tekintve előzi immáron Oroszországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot – ily módon pedig Lengyelország a koronavírus-válság során a német gazdaság legfőbb stabilizáló erejének tekinthető. Ha már V4-ek, a Der Tagesspiegel szerzője Magyarországról is ír. Rámutat, hogy hazánk 52 milliárd eurós áruforgalmával sokkal nagyobb országokat előz meg a külkereskedelmi ranglistán. Ezek közül példaként Oroszországot említi, amely a németekkel csupán 45 milliárd eurós áruforgalmat produkált (az 5.5 milliós lakosságú Szlovákia pedig 28 milliárd eurós forgalmat, amellyel Indiát előzi). A szerző szerint a német autóipar legnagyobb beszállítójának számító Csehország vásárlóerejének folyamatos növekedéséről is kevés szó esik Németországban (miközben az ország időközben Spanyolországot is leelőzte). Figyelemreméltónak tartja, hogy a mindössze 10 millió lakosú Cseh Köztársaság a Német külgazdasági rangsor tizedik helyét foglalja el.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.