Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Idén a március 15-ei ünneplést is korlátozza a koronavírus-járvány

PPestiSrácok.hu Forró drót 2021. március 15. 05:37
Idén a március 15-ei ünneplést is korlátozza a koronavírus-járvány

A koronavírus-járvány miatt idén is a Parlament előtti zászlófelvonás lesz az egyetlen, helyszíni központi rendezvény a nemzeti ünnepen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapján. Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédét a közmédia közvetíti. Az állami kitüntetéseket nem adják át, a díjazottak névsorát nyilvánosságra hozzák.

A kormányzati oldalon található tájékoztatás szerint a zászlófelvonás reggel 8 órakor lesz a Kossuth Lajos téren. Magyarország lobogóját Benkő Tibor honvédelmi miniszter engedélyével vonják fel katonai tiszteletadással. Ezt követően Áder János mond beszédet, amelyet az M1 aktuális csatorna, a Duna Televízió és a Kossuth rádió közvetít majd. Kövér László házelnök a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány délutáni, online megemlékezésén mond köszöntőt. A Nemzeti Múzeum online tárlatvezetésre hívja azokat, akik a járványügyi korlátozások betartása mellett is felelevenítenék a reformkor vívmányait, végigkísérnék a forradalmi ifjúságot március 15-e napján, és felidéznék a szabadságharc eseményeit. A 60 perces, internetkapcsolatot igénylő program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a honlapon, az egyes időpontokra kattintva lehetséges: https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/marcius-15-magyar-nemzeti-muzeumban. A nemzeti ünnepek Youtube-csatornáján (https://www.youtube.com/channel/UCIyc7meXLgW_WIhOMZ8aHKA) pedig ingyenesen elérhetővé tesznek három filmet, Sára Sándor 80 huszárját, Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című alkotását és Jankovics Marcell János vitézét.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtökön jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradnak a március 15-ei helyszíni ünnepségek, csak a zászlófelvonást tartják meg. A Kossuth- és Széchenyi-díjak átadását is későbbre halasztják, de a díjazottak névsorát az ünnep napján nyilvánosságra fogják hozni – tette hozzá. Március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image
Kapcsolódó témák
kossuth tér március 15. 1848-49-es forradalom és szabadságharc online megemlékezés Áder jános
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.