Pesti Srácok

Idén a március 15-ei ünneplést is korlátozza a koronavírus-járvány

Idén a március 15-ei ünneplést is korlátozza a koronavírus-járvány

A koronavírus-járvány miatt idén is a Parlament előtti zászlófelvonás lesz az egyetlen, helyszíni központi rendezvény a nemzeti ünnepen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapján. Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédét a közmédia közvetíti. Az állami kitüntetéseket nem adják át, a díjazottak névsorát nyilvánosságra hozzák.

A kormányzati oldalon található tájékoztatás szerint a zászlófelvonás reggel 8 órakor lesz a Kossuth Lajos téren. Magyarország lobogóját Benkő Tibor honvédelmi miniszter engedélyével vonják fel katonai tiszteletadással. Ezt követően Áder János mond beszédet, amelyet az M1 aktuális csatorna, a Duna Televízió és a Kossuth rádió közvetít majd. Kövér László házelnök a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány délutáni, online megemlékezésén mond köszöntőt. A Nemzeti Múzeum online tárlatvezetésre hívja azokat, akik a járványügyi korlátozások betartása mellett is felelevenítenék a reformkor vívmányait, végigkísérnék a forradalmi ifjúságot március 15-e napján, és felidéznék a szabadságharc eseményeit. A 60 perces, internetkapcsolatot igénylő program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a honlapon, az egyes időpontokra kattintva lehetséges: https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/marcius-15-magyar-nemzeti-muzeumban. A nemzeti ünnepek Youtube-csatornáján (https://www.youtube.com/channel/UCIyc7meXLgW_WIhOMZ8aHKA) pedig ingyenesen elérhetővé tesznek három filmet, Sára Sándor 80 huszárját, Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című alkotását és Jankovics Marcell János vitézét.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtökön jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradnak a március 15-ei helyszíni ünnepségek, csak a zászlófelvonást tartják meg. A Kossuth- és Széchenyi-díjak átadását is későbbre halasztják, de a díjazottak névsorát az ünnep napján nyilvánosságra fogják hozni – tette hozzá. Március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.