Pesti Srácok

Kijárási tilalmat vezethetnek be Németországban

Kijárási tilalmat vezethetnek be Németországban

Éjszakai kijárási tilalmat vezethetnek be Németországban a koronavírussal leginkább fertőzött térségekben egy kiszivárogtatott javaslat szerint, amely a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek hétfői járványügyi tanácskozására készült. A szövetségi kormány álláspontját rögzítő tervezet szerint a rohamosan erősödő harmadik hullám miatt legalább április 18-ig meg kell hosszabbítani a még a második hullám felívelő szakaszában, tavaly novemberben bevezetett és többször megszigorított korlátozásokat.

Meg kell akadályozni, hogy a járvány a kevésbé fertőzött területeken is lendületet vegyen, ezért a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell az emberek mobilitását, mozgását, és be kell indítani az úgynevezett vészfék rendszert, amelyet a kormányfők legutóbbi, március elején tartott tanácskozásán dolgoztak ki. A rendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén a hónap elején felfüggesztett korlátozásokat azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan – egymás után három nap – száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma. Ezt a rendszert új elemekkel is ki kell egészíteni, legfőképpen azzal, hogy éjszaka mindenki csak halaszthatatlan ügyben hagyhatja el az otthonát, és be kell zárni az iskolákat és napközbeni gyermekellátó intézményeket, ha nem lehet biztosítani a gyerekek és a gondozók, tanárok hetente legalább kétszeri tesztelését a SARS-CoV-2-re – áll a kancellári hivatalban összeállított tervezetben.

A szövetségi kormány és az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) – a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete – tanácskozására készített csomag egy sor további elemet is tartalmaz. Szerepel benne például a szociáldemokrata (SPD) vezetésű tartományok egyik új javaslata, miszerint a kevésbé fertőzött régiókban biztosítani kell a lehetőséget modellprojektekre, amelyekben azt vizsgálják, hogy miként lehet a járvány közben biztonságosan működtetni társadalmi, gazdasági intézményrendszereket. Ilyen kísérleti programot folytatnak például a szociáldemokrata vezetésű Berlinben, ahol az előadóművészet újraindításával próbálkoznak. A program egyik első rendezvényeként a hétvégén tavaly ősz óta először ismét közönség előtt játszhatott a német főváros leghíresebb zenekara, a Berlini Filharmonikusok.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten vasárnap átlépte a 100-as határértéket - 103,90-re nőtt a szombati 99,60-ról -, és hétfőre még tovább, 107,30-ra emelkedett. Az intézet hétfői kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 7709 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 15 százalékot meghaladó növekedés az egy héttel korábbi 5480-hoz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 667 225 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A vírus által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 50 halálesetet jegyeztek fel. Ez ugyancsak emelkedés az egy héttel korábbi 47-hez képest. Az új halálesetekkel 74 714-re emelkedett a járvány németországi áldozatainak száma.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Armando Babani

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.