London visszavonja a nukleáris hadászati kapacitás korlátozásáról szóló döntést
A brit kormány kedden ismertetett felülvizsgált stratégiai tervezete alapján Nagy-Britannia visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és ehelyett növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét. A hosszú távú stratégiai intézkedéscsomagot tartalmazó száztizennégy oldalas dokumentum egyenes utalást tesz arra, hogy az Egyesült Királyság bizonyos körülmények között nem nukleáris tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés esetén is fontolóra veheti nukleáris fegyvereinek alkalmazását.
2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy kétszázhuszonötről száznyolcvanra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig. A kedd délután bemutatott stratégiai tervezet szerint azonban a biztonsági környezet változásának jelenlegi irányai alapján, figyelembe véve a technológiai és doktrinális fenyegetéseket is, az egy évtizeddel ezelőtti korlátozási terv végrehajtása immár nem lehetséges. A brit kormány ezért úgy döntött, hogy nem csökkenti, hanem kétszázhatvanra emeli a hadrendben tartható nukleáris töltetek számának felső határát. A stratégiai dokumentum leszögezi azt is, hogy Nagy-Britannia megtartja az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó négy tengeralattjáróját, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világtengereken, ahogy az eddig is történt. A tervezet szerint a brit kormány továbbra is a "bizonytalanság szándékos fenntartásának" politikáját fogja alkalmazni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor, hogyan és milyen mértékben venné fontolóra nukleáris fegyverek használatát, de a változó biztonsági és technológiai környezetre tekintettel ennek a politikának az alkalmazását kiterjeszti, és a továbbiakban nem közöl nyilvános adatokat a hadrendben álló nukleáris töltetek és rakéták számáról sem.
Ez a bizonytalanság megnehezíti a számítások elvégzését a potenciális agresszorok számára, csökkenti a nukleáris fegyverek szándékos alkalmazásának kockázatát azok részéről, akik egy esetleges első csapás előnyeire törekednének, és így hozzájárul a hadászati stabilitáshoz – áll a brit kormány integrált stratégiai tervezetében. A dokumentum leszögezi: Nagy-Britannia nem fog nukleáris fegyvereket használni olyan országok ellen – vagy ezzel fenyegetni olyan országokat –, amelyeknek nincs nukleáris fegyverzetük és részesei az 1968-ban aláírt atomsorompó-szerződésnek. A brit kormány azonban fenntartja a jogot arra, hogy felülvizsgálja ezt a kötelezettségvállalását, ha a tömegpusztító fegyverek, köztük a vegyi és biológiai csapásmérő kapacitások, vagy az ezekével összemérhető hatású egyéb, újonnan megjelenő technológiák által támasztott fenyegetés a jövőben ezt szükségessé tenné. A stratégiai dokumentum szerint az euroatlanti térségben Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést Nagy-Britanniára, de valószínűsíthető az is, hogy a világ más térségeiben, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten szélesedni fog a terrorista és egyéb szélsőséges csoportok mozgástere. A dokumentum valószínűnek nevezi azt is, hogy 2030-ig valamely terrorcsoport sikeres támadást hajt végre vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
