Pesti Srácok

Merkely: ha kell, száz százalékkal meg lehet emelni az egészségügyi rendszer teherbíró képességét

Merkely: ha kell, száz százalékkal meg lehet emelni az egészségügyi rendszer teherbíró képességét
Merkely Béla kardiológus Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Semmelweis Egyetem rektora 2020.04.17. Fotó: Horváth Péter Gyula

Jelen helyzetben akár 25-50%-kal, amit egyébként már nem gondolok, de ha kell 100%-kal meg lehet emelni az egészségügyi rendszer teherbíró képességét – erről nyilatkozott az RTL Klubnak Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorra, aki módosította ennek megfelelően korábbi kijelentését, hol is lehet a magyar egészségügyi rendszer teljesítőképességének felső határa – számolt be róla a Portfolio.

– fejtette ki Merkely Béla a csatornának. A professzor szerint a jelenleginél szigorúbb intézkedések nem indokoltak, fontos azonban, hogy csak azokkal találkozzunk, akikkel nagyon muszáj. Rossz döntés szerinte, ha most a több szabadidő miatt az emberek több ismerőssel találkoznak. Mint arról a Portfolio is beszámol, Merkely a riportban arról is beszél, hogy tavaly decemberben a rektor azt mondta: az egészségügyi rendszer teherbíró képessége 1000 lélegeztetett koronavírus-fertőzöttnél van. Most viszont azt hangsúlyozta, hogy ezt békeidőre értette.

PestiSracok facebook image

– vélekedett, majd hozzátette: körülbelül még három hétig várható nehéz időszak. Merkely úgy véli, hogy békeidőre nem jellemző, hogy a Városmajori Szív- és Érrendszeri Klinikai orvosainak felét átrendelik a Covid-osztályra és a Covid-intenzívre.

– jelezte. Ez azt jelentené, hogy a rendszer új, háborús környezetben várható felső határa valahol 1250-1500 koronavírus-fertőzött lélegeztetésénél lehet. A Portfolio összefoglalója szerint Merkely arra a kérdésre, hogy ennek a kapacitásbővítésnek milyen ára van, úgy válaszolt, hogy az egészségügyi dolgozók energiája, az orvosok, ápolók, szakdolgozók teljesítménye. Azt is megjegyezte, hogy nem az ágy mennyisége a kérdés, hanem az, hogyan tudnak ehhez megfelelő humánerőforrást biztosítani. Arra a felvetésre, hogy van-e olyan helyzet most a kórházakban, hogy rangsorolják a betegeket túlélési esélyeik alapján, úgy felelt, hogy senkiről nem mondanak le – írja a Portfolio.

Forrás: Portfolio; Kiemelt kép: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.