Orbán Viktor: azt látom, ami harminc év múlva lesz, és azért dolgozom
Norman Stone nem csupán a brit történelemtudományok elismert alakja, a történetírás fenegyereke, de Orbán Viktor fiatal oxfordi ösztöndíjasként az író mentorálását is élvezhette. Stone, akinek Magyarországról írt könyve a napokban jelent meg, hosszabb időt töltött hazánkban is a miniszterelnök meghívására, azzal a céllal, hogy a magyar nép szakavatott krónikása legyen az angolszász világban. A skót író és oxfordi élményei kapcsán Őry Krisztina készített interjút a Mandiner számára a miniszterelnökkel.
A találkozásunk körülménye sok mindent elárul róla. Ha az ember Oxfordban diák ösztöndíjasként, alapvetően pénztelen, csóró. Anglia most is drága ország, de egy magyarnak a nyolcvanas évek végén még inkább az volt. Két pártfogóra számíthatott az ember. Az egyik Sárközi Mátyás tanár úr volt, aki minden ígéretesnek tűnő fiatalon igyekezett segíteni, olykor interjút szervezett a BBC-ben, azért pár font csurrant-cseppent, ami nagy segítség volt. A másik, ha egyszer csak váratlanul felhívta az embert Norman Stone, és meghívta ebédelni
– emlékszik vissza a professzorral való első találkozására a miniszterelnök. Mint mondta, akkor még fogalma sem volt, hogy kicsoda a skót úriember, de hamar kiderült, hogy egy magasan jegyzett, különleges tekintélynek örvendő professzor.
Rendszeres szakértője és szerzője volt a The Telegraphnak, amelyet ő a nyolcvanas évek végén csak „Torygraphnak” nevezett. Akkor még közép-európai szemmel nézve is nagyon konzervatív újság volt, tartok tőle, hogy ma már nem így van. Amikor bemondta a helyet, azt hittem, rosszul hallok: Oxford legtekintélyesebb és legjobb éttermébe hívott. Fantasztikus ebédet költöttem el vele, amelynek az étel legalább olyan fontos része volt, mint a szellemes fecsegés
– mondta Orbán Viktor, aki húsz évvel később, egy hivatalos látogatás során Ankarában találkozott ismét egykori professzorával.
Mondtam neki, hogy Budapesten fantasztikus dolgok történnek, óriási lendülettel dolgozunk Közép-Európa sikerén, teljesen más dolgot fogunk felépíteni, mint amilyenhez a nyugat-európai közvélemény hozzászokott. Nagy viták lesznek erről, és fontos lenne, hogy az olyan szellemek, mint ő, eljöjjenek ide. (...) Mondtam neki: „Jó itt üldögélni Ankarában, de ha Rákóczi tehette volna, hazajön Rodostóból”
– emlékezett vissza a találkozásra Orbán Viktor. Stone könyvében a magyar meglátásokkal néhol ellentétes szemléletben jelenik meg az Osztrák-Magyar monarchia, illetve a törökök történelmi szerepe, a miniszterelnök szerint ez arra vezethető vissza, hogy egy korszak dinamikáját pontosan fölvázolni három-négyszáz év távlatából rendkívül nehéz, sok érdekes vitára ad lehetőséget. Mint mondta: Magyarország egy tízmilliós ország, és csak mi hisszük el, hogy egymagunkban is képesek vagyunk irányt szabni az eseményeknek a Kárpát-medencében. Ennek kapcsán Orbán viktor úgy fogalmazott: a külső szemlélő reaálisan nézve, könnyen mondhatná: ti demográfiailag nem vagytok képesek arra, hogy a Kárpát-medencét megszervezzétek, hiszen az államotokat sem tudtátok megtartani. Csak az osztrákokra támaszkodva tudtuk a régiót megszervezni, mert a délről jövő török és a keletről jövő orosz veszéllyel szemben egyedül nem tudtuk volna magunkat megvédeni. Norman azért volt olyan nagy elragadtatással az Osztrák–Magyar Monarchia iránt, mert egy olyan térséget, amelyen ma nyolc ország osztozik, a Monarchia a magyarokra támaszkodva egységben tudta összefogni. Ez kívülről nézve olyan teljesítmény, ami elismerésre érdemes, és ezt ő a maga módján mindig ki is fejezte. A helyzet ma ennél is nehezebb: nyolc ország van, ha Burgenlandot is ideszámítjuk, amelynek együtt kell megszerveznie a vitathatatlanul létező Kárpát-medencei természetes földrajzi, kulturális és gazdasági térséget.
Ő mindig azt mondta: innen nézzetek magatokra (a monarchia függvényében – a szerk.). Mi azonban Szent István és Mátyás király felől nézünk, ami másik történelmi perspektíva. Ők azt látják, ami van, én pedig azt nézem, ami harminc év múlva lesz, és azért dolgozom.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
