Pesti Srácok

Szövetség néven megalakult az új felvidéki magyar egységpárt

Szövetség néven megalakult az új felvidéki magyar egységpárt

Szövetség (Aliancia) néven, az MKP, a Most-Híd és az Összefogás együttműködésével alakul meg az egységes felvidéki magyar érdekképviseletet megvalósítani hivatott politikai tömörülés. Ezt közös sajtótájékoztatóján jelentette be a három párt elnöke: Forró Krisztián (MKP), Sólymos László (Most-Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás).

A tájékoztatón két részben tájékoztatták a sajtó megjelent képviselőit: először államnyelven, majd némi technikai szünet után magyarul is. Abban mindhárom pártelnök megemlékezett rövid beszédében, hogy az egységhez vezető út nem volt egyszerű, mindegyik fél részéről komoly kompromisszumok elfogadására volt szükség. Forró Krisztián elmondta: a tavaly augusztus 20-i szándéknyilatkozat után hosszú tárgyalássorozat indult, s a mai naphoz vezető út egyáltalán nem volt könnyű. Előbb az MKP és a Híd egyezsége született meg, mostanra viszont az egység hármas lett az Összefogással. Az MKP elnöke szerint olyan párt alapjait szeretnék letenni, melyből nyertesként a felvidéki magyar közösség jön ki. A Szövetség tehát nem a cél, hanem csupán eszköz, melynek megmaradásunkat, gyarapodásunkat kell szolgálnia.

Az MKP elnöke szerint az új formáció magyar párt lesz, az itt élő magyarokat, a magyarok által lakott régiókat, de a többi, itt élő nemzetiségeket is képviselni kívánja. A párt struktúráját illetően elmondta: az új formáció három platform mentén fog működni, melyeket az alapító pártok adják. AzMKP adja majd a párt elnökét, a Híd az Országos Tanács elnökét, míg az Összefogás a szakmai alelnököt. Személyi kérdésekről még nincs döntés, erről a későbbiekben határoznak majd – előbb ugyanis az egyes pártok illetékes szerveinek (OT) jóvá kell hagyniuk az egyesülést. Ami ez utóbbi technikai részleteit illeti: az alap elképzelés az volt, hogy aláírásgyűjtés induljon, ez azonban a járványhelyzet miatt egyelőre lehetetlen, így jelenleg az a valószínűbb forgatókönyv, hogy a már bejegyzett Magyar Közösségi Összefogásban fuzionálnak a pártok. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a közös pártot nyárig mindenképp szeretnék megalapítani.

A felek megállapodtak az egységes párton belüli arányokról is, ami a következőképpen alakul (MKP-Híd-Összefogás sorrendben): Elnökség:9-5-4 Országos Tanács:5-3-2 Járási elnökségek:3-2-1. Újságírói kérdésre válaszolva Forró Krisztián elmondta: minden, a felvidéki magyarokat érintő kérdésben fogadókésznek mutatkozó párttal készek együttműködni, kivéve a szélsőséges pártokat. Forró ismételt kérdésre a Smerrel való együttműködést kizárta. Sólymos László, a Híd elnöke történelmi pillanatként emlegette a mai napot. A három párt egyesülésének jelentőségét az 1998-as koalíció létrehozásához hasonlította – aminek a pikantériája az, hogy e koalíciót alig egy évtizeddel később épp a most általa vezetett Most-Híd borította fel, igaz, akkor még Bugár Béla vezénylete alatt.

PestiSracok facebook image

A Felvidék.ma kérdésére, hogy az új párt számára prioritás lesz-e az autonómia, az önrendelkezés kérdése, Mózes Szabolcs úgy válaszolt: két sarokkő van, az egyik a magyar közösség megmaradása és fejlődése, ennek jogi kereteinek biztosítása. A másik alappillér pedig Dél-Szlovákia felzárkóztatása, ami alapvetően gazdasági, szociális, infrastrukturális kérdés. Mózes Szabolcs hozzátette: reális célokat kell kitűzni, olyanokat, hogy ezekhez szlovák partnereket is lehessen találni.

Forrás: Felvidék.ma; Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)