Pesti Srácok

XXI. Század Intézet: A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa lehet a Szövetség

XXI. Század Intézet: A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa lehet a Szövetség

Hosszú tárgyalási folyamat után a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy pártban egyesülve, Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) néven folytatják a közös munkát a jövőben. A három párt elnöke még tavaly augusztus 20-án írt alá közös szándéknyilatkozatot egy egységes képviselet megalkotásáról, az elmúlt hónapokban azonban több alkalommal is megakadtak a hárompárti egyeztetések, egy decemberi botrányos sajtótájékoztatót követően pedig csupán jelentős kompromisszumok árán valósult meg a pártok összefogása. Bár az egységes magyar párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, az elmúlt évek ellentétei nyomán kialakult törésvonalak várhatóan még a következő hónapokban is jelen lesznek a magyar egység létrehozását szkeptikusan fogadó választópolgárok körében. Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll az emberek bizalmának visszaszerzését illetően, aminek sikerességét a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg – áll a XXI. Század Intézet lapunknak eljuttatott elemzésében.

A 2020 nyarán megkezdett egyeztetések első komolyabb eredményeként a három párt vezetői augusztus 7-én, közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megszületett a megállapodás egy egységes magyar képviselet létrehozásáról, amelyet a felek egy augusztus 20-án Révkomáromban aláírt szándéknyilatkozattal is megerősítettek. A dokumentum aláírásával a felek többek között vállalták, hogy egy pártként vesznek majd részt a következő választásokon, azonban az új párt szerkezetét, illetve összetételét illetően továbbra is számos kérdés maradt megválaszolatlan - olvasható az intézet elemzésében.

A pártvezetők zárt ajtók mögött zajló tárgyalásairól sokáig semmit sem lehetett tudni, így a választópolgárok lelkesedése hamar csökkenni kezdett az egységes magyar pártot illetően. Mindezt tovább fokozta, hogy a pártok képviselői sok esetben egymástól eltérő véleményt fogalmaztak meg a különböző aktuálpolitikai kérdésekben, ami egyáltalán nem egy formálódó egység képét mutatta az emberek felé.

PestiSracok facebook image

Sokáig úgy tűnt tehát, hogy a hatalmi ambíciókból adódó ellentétek ismételten megakadályozzák az egységes magyar képviselet létrejöttét, amit a következő hetekben csak jelentős kompromisszumok árán sikerült elérniük a feleknek.

A több mint fél évig tartó tárgyalássorozatra végül március 23-án sikerült pontot tenni, amikor is Forró Krisztián (MKP), Sólymos László (Most-Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás) közös sajtótájékoztatón jelentették be a Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) megalakulását.

Az egységes magyar pártként létrejött Szövetség nem magyar pártként történő definiálása azonban a pártvezetésen kívül a választók szintjén is komoly ellentétekhez vezetne, így Bugár kijelentései kapcsán további viták várhatóak a következő hetekben.

– állítja Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet kutatója, az elemzés készítője.

Az elmúlt 11 év alatt kialakult személyes ellentétek és törésvonalak mára sok esetben olyan mértékben vannak jelen az MKP és a Most-Híd szavazótáborában, hogy azok a pártok egyes képviselőinek közös munkáját is negatívan befolyásolhatják. A bizalom visszaépítésre így mindenképp hiteles politikusokra és üzenetekre lesz szükség, amik nélkül a következő választásokon a magyar szavazók egy része ismételten a szlovák pártok felé fordulhat.

Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll a következő hónapokban, ami leginkább a továbbra is fennálló személyi és sok esetben ideológiai ellentétek leküzdésére és a szavazók bizalmának visszaszerzésére irányul majd. Ennek sikerességét leghamarabb a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg, ami akár a felvidéki magyarság további sorsára is hatással is lehet.

A teljes elemzés itt olvasható

(Vezető kép: A felvidéki magyar párt, a Szövetség megalakulása, 2021. 03. 23. Fotó: Lelkes Ferenc / bumm.sk)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.