Pesti Srácok

XXI. Század Intézet: A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa lehet a Szövetség

XXI. Század Intézet: A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa lehet a Szövetség

Hosszú tárgyalási folyamat után a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy pártban egyesülve, Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) néven folytatják a közös munkát a jövőben. A három párt elnöke még tavaly augusztus 20-án írt alá közös szándéknyilatkozatot egy egységes képviselet megalkotásáról, az elmúlt hónapokban azonban több alkalommal is megakadtak a hárompárti egyeztetések, egy decemberi botrányos sajtótájékoztatót követően pedig csupán jelentős kompromisszumok árán valósult meg a pártok összefogása. Bár az egységes magyar párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, az elmúlt évek ellentétei nyomán kialakult törésvonalak várhatóan még a következő hónapokban is jelen lesznek a magyar egység létrehozását szkeptikusan fogadó választópolgárok körében. Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll az emberek bizalmának visszaszerzését illetően, aminek sikerességét a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg – áll a XXI. Század Intézet lapunknak eljuttatott elemzésében.

A 2020 nyarán megkezdett egyeztetések első komolyabb eredményeként a három párt vezetői augusztus 7-én, közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megszületett a megállapodás egy egységes magyar képviselet létrehozásáról, amelyet a felek egy augusztus 20-án Révkomáromban aláírt szándéknyilatkozattal is megerősítettek. A dokumentum aláírásával a felek többek között vállalták, hogy egy pártként vesznek majd részt a következő választásokon, azonban az új párt szerkezetét, illetve összetételét illetően továbbra is számos kérdés maradt megválaszolatlan - olvasható az intézet elemzésében.

A pártvezetők zárt ajtók mögött zajló tárgyalásairól sokáig semmit sem lehetett tudni, így a választópolgárok lelkesedése hamar csökkenni kezdett az egységes magyar pártot illetően. Mindezt tovább fokozta, hogy a pártok képviselői sok esetben egymástól eltérő véleményt fogalmaztak meg a különböző aktuálpolitikai kérdésekben, ami egyáltalán nem egy formálódó egység képét mutatta az emberek felé.

PestiSracok facebook image

Sokáig úgy tűnt tehát, hogy a hatalmi ambíciókból adódó ellentétek ismételten megakadályozzák az egységes magyar képviselet létrejöttét, amit a következő hetekben csak jelentős kompromisszumok árán sikerült elérniük a feleknek.

A több mint fél évig tartó tárgyalássorozatra végül március 23-án sikerült pontot tenni, amikor is Forró Krisztián (MKP), Sólymos László (Most-Híd) és Mózes Szabolcs (Összefogás) közös sajtótájékoztatón jelentették be a Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) megalakulását.

Az egységes magyar pártként létrejött Szövetség nem magyar pártként történő definiálása azonban a pártvezetésen kívül a választók szintjén is komoly ellentétekhez vezetne, így Bugár kijelentései kapcsán további viták várhatóak a következő hetekben.

– állítja Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet kutatója, az elemzés készítője.

Az elmúlt 11 év alatt kialakult személyes ellentétek és törésvonalak mára sok esetben olyan mértékben vannak jelen az MKP és a Most-Híd szavazótáborában, hogy azok a pártok egyes képviselőinek közös munkáját is negatívan befolyásolhatják. A bizalom visszaépítésre így mindenképp hiteles politikusokra és üzenetekre lesz szükség, amik nélkül a következő választásokon a magyar szavazók egy része ismételten a szlovák pártok felé fordulhat.

Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll a következő hónapokban, ami leginkább a továbbra is fennálló személyi és sok esetben ideológiai ellentétek leküzdésére és a szavazók bizalmának visszaszerzésére irányul majd. Ennek sikerességét leghamarabb a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg, ami akár a felvidéki magyarság további sorsára is hatással is lehet.

A teljes elemzés itt olvasható

(Vezető kép: A felvidéki magyar párt, a Szövetség megalakulása, 2021. 03. 23. Fotó: Lelkes Ferenc / bumm.sk)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)