Pesti Srácok

A brit gyógyszerfelügyelet vizsgálja az AstraZeneca-oltóanyag kockázatairól szóló jelentéseket

A brit gyógyszerfelügyelet vizsgálja az AstraZeneca-oltóanyag kockázatairól szóló jelentéseket

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) vizsgálja azokat jelentéseket, amelyek az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag alkalmazásából eredő kockázatokról érkeznek, de az már most kijelenthető, hogy ez a vakcina több ezer ember életét megmentette – mondta kedden Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár.

Kedden ugyanakkor felfüggesztették azt a nagy-britanniai tesztprogramot, amelynek célja annak kiderítése, hogy a gyerekeknek milyen immunitást nyújt az Oxford/AstraZeneca-vakcina. Nadhim Zahawi keddi nyilatkozatának előzményeként Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) oltásstratégiai irodavezetője egy olasz lapnak adott, kedden megjelent interjúban tényként jelentette ki, hogy van összefüggés a Oxford/AstraZeneca-vakcina és az utóbbi hetekben tapasztalt vérrögképződéses esetek között. Cavaleri hozzátette ugyanakkor: azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat. Zahawi a BBC brit közszolgálati rádió keddi hírműsorának nyilatkozva azt mondta: a brit felügyeleti hatóság nagyon szoros figyelemmel követ minden olyan bejelentést, amely a vakcina alkalmazása után jelentkező esetleges negatív reakciókról érkezik. Az államtitkár felidézte: June Raine, az MHRA vezérigazgatója előző napi felhívásában mindenkit arra kért, hogy továbbra is adassa be magának a vakcinát, amikor értesítést kap arról, hogy felkeresheti a helyi oltóközpontot.

Zahawi szerint összefüggéseibe kell helyezni a dolgokat, hiszen Nagy-Britanniában eddig csaknem húszmillió adagot adtak be az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból. Hozzátette: szakértői becslések szerint a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete és február vége között az Oxford/AstraZeneca-vakcina és a Pfizer/BioNTech-oltóanyag egyenként hozzávetőleg hatezer-háromszáz emberéletet mentett meg Nagy-Britanniában. Az MHRA legújabb vizsgálatában kimutatta, hogy az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból március 24-ig több mint 18 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül harmincnál fordult elő vérrögképződés, az esetek zömében az agyi trombózis egy ritka formája. Hét páciens meghalt. A hatóság a vizsgálati eredményt ismertető minapi közleményében kiemelte: továbbra sincs bizonyíték arra, hogy okozati összefüggés lenne az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között, az adatok viszont változatlanul arra vallanak, hogy e vakcina alkalmazásának előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat.

Nagy-Britanniában jelenleg az Oxford/AstraZeneca-vakcinát és a Pfizer/BioNTech-oltóanyagot használják. A brit kormány célkitűzése az, hogy július végéig a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg 52,7 millió ember – megkapja a koronavírus elleni oltás első dózisát. Andrew Pollard, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-fejlesztő csoportjának igazgatója kedd este bejelentette: felfüggesztették azt a kísérleti oltási programot, amelynek célja annak kiderítése, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina milyen szintű immunitást nyújt a 6-17 év közötti korosztály tagjainak. A tesztprogramot háromszáz résztvevővel kezdték februárban. Pollard professzor a BBC rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a gyerekek körében végzett kísérleti jellegű klinikai oltási programmal kapcsolatban semmiféle biztonsági aggály nem merült fel. Hozzátette ugyanakkor: a programot irányító szakemberek azonban meg akarják várni az MHRA által felnőttek körében kezdett vizsgálat eredményét, mielőtt folytatnák a tesztprogramot a gyerekek körében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.