Tíz százalék körüli a magyarok aránya Szlovákiában egy felmérés szerint

A közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele szerint a megkérdezettek 9,8 százaléka mondta, hogy magyar nemzetiségű. A kutatásban azonban arra is rákérdeztek, hogy az idei népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre milyen választ adtak a polgárok. A megkérdezettek 2,2 százaléka válaszolt úgy, hogy ennél a kérdésnél a magyar nemzetiséget jelölte meg. Ők elsődlegesen szlováknak, esetleg romának vallják magukat. Az AKO felmérése szerint a szlovákiai magyarok körében 150 ezren vannak, akik elsődlegesen magyarnak, másodlagosan valamilyen más nemzetiségűnek vallják magukat, valamint további 97 500 olyan polgár is van, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél jelölte meg a magyart.

Az ügynökség az Új Szó megbízásából egy olyan felmérést készített, amelyben azt vizsgálták, hogy miként töltötték ki a polgárok a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdését. A népszámlálásban ugyanis, amelynek online szakasza idén február 15. és március 31. között zajlott, két kérdés vonatkozott a nemzetiségre. A kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. A népszámlálást az internetes szakaszban az ország lakosságának 86 százaléka töltötte ki.

Az AKO reprezentatív felmérése szerint az ország felnőtt lakosságának 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a népszámlálás során válaszolt, vagy válaszolni fog a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is. Ebből 3,2 százalékpontnyian az elsődleges nemzetiségük mellett másodlagosan szlováknak, 2,2 százalékpontnyian magyarnak, 1,8 százalékpontnyian csehnek, 0,7 százalékpontnyian ruszinnak, 0,5 százalékpontnyian romának vallották magukat. A többi nemzetiség 0,5 százalékpont alatt szerepel. Az ügynökség adatai szerint az említett 2,2 százalék, aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél vallotta magát magyarnak, az országos lakosságra vetítve 97 500 személynek felel meg. Ők a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél a szlovákot, esetleg a romát jelölték meg.

Az AKO a közvélemény-kutatás készítésekor arra is rákérdezett, mi az adott válaszadó elsődleges nemzetisége. Az ezerfős mintájuk 9,8 százaléka mondta magáról, hogy elsődlegesen magyar nemzetiségű. „A magyar nemzetiséghez tartozónak (az első és a második helyen) az ország felnőtt lakosságának 12 százaléka érzi magát” – írja az Új Szó rendelkezésére bocsátott jelentésben az ügynökség.

Ha az ügynökség által felmért adatokat afelől elemezzük, hogy a válaszadók milyen elsődleges nemzetiséget adtak meg a lekérdezés során, akkor azt látjuk, hogy a magukat elsődlegesen szlováknak vallók az összlakosság 86,7 százalékát alkotják. Ha ezt a csoportot alaposabban megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2 százaléka a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésénél a magyart jelölte meg. Megjelenik még a cseh (2%) és a ruszin (1%) nemzetiség is. A magukat szlováknak vallók 93 százaléka csak ezt az egy nemzetiséget adta meg. Ez azt mutatja, hogy ez a nemzetiség a „legstabilabb”. Az AKO felmérésében magukat elsődlegesen magyarnak vallók esetében már más a helyzet. Ők a teljes lakosság 9,8 százalékát teszik ki. A népszámlálás során ennek a csoportnak a 65 százaléka nem adott meg második nemzetiséget, de a további 35 százalék válaszolt a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre. Az utóbbiak közül legtöbben, 25 százalékpontnyian a szlovákot adták meg a második nemzetiségüknek, a romát pedig 3 százalékpontnyian jelölték.

Václav Hřích, az ügynökség kutatója az Új Szónak elmondta: ez azt mutatja, hogy a magyar közösséghez tartozók egyharmadának az identitása már összetettebb. Hangsúlyozván, hogy az adat a felnőtt lakosságra vonatkozik, Hřích szerint ez 150 ezer olyan személyt jelent, aki az első helyen magyarnak tartja magát, de ugyanakkor egy második nemzetiséghez tartozónak is érzi magát.

Forrás: Új Szó; Fotó: TASR