Pesti Srácok

Márki-Zay Péter kapzsiságával a helyi kórházfejlesztést sodorja bajba

Márki-Zay Péter kapzsiságával a helyi kórházfejlesztést sodorja bajba

Irreálisan magas összeget kér Márki-Zay Péter közterülethasználati díj jogcímén attól a vállalkozástól, amely a helyi kórházfejlesztésen dolgozik és az építkezés alatt egy kisebb, a kórház mellett lévő területet használ. Egy helyi kormánypárti képviselő ezért arra kérte az ellenzéki polgármestert a hódmezővásárhelyi közgyűlés véleményező ülésén, hogy engedje el a 136 millió forintos területhasználati díjat, hiszen az a város lakóinak az érdeke, hogy a kórház fejlődjön, ez a magas összeg viszont ennek útjában állhat. A polgármester kapzsiságát viszont jól mutatja, hogy nem enged a kérésnek, mondván: abban a helyzetben, amiben most a város van, nem tud lemondani egyes bevételekről.

Az ellenzéki vezetés alatt álló hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal 136 millió forintot kér azért, hogy az új bel- és gyermekgyógyászati osztály építésén dolgozó vállalkozás használhasson egy kisebb, kórház melletti közterületet az építkezés ideje alatt. (A hódmezővásárhelyi kórházban egy román-magyar Interreg pályázatnak köszönhetően több mint kétmilliárd forintból alakítják ki az új gyermek- és belgyógyászati osztályt, illetve korszerű diagnosztikai eszközök érkeznek az intézménybe.) Ezért a Fidesz helyi képviselője, Horváth Zoltán arra kérte a Mindenki Magyaroroszága Mozgalom színeiben politizáló Márki-Zay Pétert, hogy tekintsen el ettől az összegtől. A kormánypárti politikus kifejtette: minden hódmezővásárhelyi és a térségben élő polgár alapvető érdeke, hogy a vásárhelyi kórház fejlődjön, az irreális összeg azonban megakadályozhatja ezt.

Márki-Zay Péter nem mond le a pénzről

Márki-Zay Péter kapzsiságát nem létező szociális érzékenységét és nagyvonalúságát azonban jól mutatja, hogy nem engedett a kérésnek. Indoklása szerint ugyanis abban a helyzetben, amiben most a város van, nem tud lemondani egyes bevételekről. A polgármester indokolatlannak tartotta a kérést, és álláspontja szerint erkölcsileg sem támogatható az. Szavai szerint a projektre megvan a fedezet, beleértve a közterület-használatért járó díjat is, amelynek olyan funkciója is van, hogy anyagilag érdekeltté tegye a vállalkozásokat abban, hogy minél kevésbé zavarják a város közlekedését.

PestiSracok facebook image

A közgyűlés – más témában – csütörtökön megteremtette a jogi lehetőséget arra, hogy az önkormányzat saját cége működtesse a jövőben a helyi autóbusz-közlekedést. A közlekedésszervezési feladatokat május 1-jétől a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. végzi a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. helyett.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.