Pesti Srácok

A jövő egyetemét építi a Pázmány Budapest belvárosában

A jövő egyetemét építi a Pázmány Budapest belvárosában

A jelenleg több városban működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) összevont campust hoz létre a Józsefvárosban, amely becslések szerint 2027-ben nyithatja meg kapuit – írta szombaton a Magyar Nemzet, amelynek Becker Pál, a PPKE fejlesztési főigazgatója nyilatkozott a témáról.

Az új központ a Szentkirályi utcai, Mikszáth téri és Bródy Sándor utcai meglévő épületeken túl a Magyar Rádió volt épületegyüttesét (Esterházy- és Károlyi-palota) is érinti. Becker Pál elmondta, hogy a Budapest Campust a legmodernebb, a XXI. század igényei szerint tervezett infrastruktúra és térhasználat jellemzi majd. Az Országgyűlés tavaly fogadta el a törvényt, amely nevesíti a Magyar Katolikus Püspöki Kar tulajdonába adott épületeket, amelyekben a PPKE működteti majd az egyetemet. Az előkészítési munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ fogja össze, jelenleg a területen lévő ingatlanok állapotának felmérése zajlik.

– tette hozzá a fejlesztési főigazgató. Laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok, modern egyetemi könyvtár és ahhoz tartozó olvasótermek, 300 fős szakkollégium és sportpálya is létrejön, mindezeken túl pedig a tervek szerint hangversenyek, koncertek megrendezésére is lehetőséget nyújt majd az új létesítmény.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Becker Pál. Kitért arra is, hogy a campus hallgatóbarát jellegének kialakítása érdekében a diákok véleményét is kikérik a fejlesztés során. A tervezés alatt a környezet és a műemléki értékek védelme kiemelt szempont volt. A püspöki konferencia és a Pázmány vezetése azt várja, hogy a fejlesztés révén az egyetemen zajló oktatási, kutatási és tudományos tevékenység eredményesebb legyen – derül ki a Magyar Nemzet írásából.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTVA/Jászai Csaba

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.