A poszt-Covid tüneteinek enyhítésére is alkalmasak a vakcinák
Az úgynevezett poszt-Covid tünetegyüttes egyik legveszélyesebb csokra a szív- és érrendszert érintő panaszok, amelyek kezelésére egyelőre nincsenek speciális gyógymódok – írta a hirado.hu a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora alapján. Két dologról kell beszélni, egyrészt az akut stádiumáról a betegségnek – viszonylag korán kiderült, hogy valakiknél a szívpanaszok dominálnak, és kimutatható szívizom károsodásuk is van. Ez szinte, amióta megjelent a betegség, ismert – mondta Csanádi Zoltán, kardiológus professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A másik egy úgynevezett késői fázisa a betegségnek, amit hívnak poszt-Covidnak vagy long-Covidnak. Ezek között a különbség, hogy a poszt-Covid azt jelenti, hogy három hónap után még olyan panaszai vannak a betegnek, amit nem lehet másnak tulajdonítani, mint a lezajlott Covid-19 vírusfertőzésnek. A long-Covid pedig azt jelenti, hogy folyamatosak voltak a beteg panaszai – tette hozzá a kardiológus professzor.
Azt látjuk, hogy olyan betegeknél is, akiknek nem volt szívbetegségük korábban – sőt olyan betegeken akiknek a fertőzés heveny szakaszában nem is voltak súlyos tünetei, nem is volt szív érintettségre utaló jel –, az úgynevezett poszt-Covid tünetegyüttese is előfordult – hangsúlyozta Csanádi Zoltán. A poszt-covid leggyakoribb tünete a nehéz légzés. Ezen kívül mellkasi nyomás, fejfájás, ízületi panaszok, étvágytalanság, memóriazavar is lehetnek, tehát egy nagyon komplex tünetegyüttesről van szó. Az infarktussal kapcsolatban a kardiológus elmondta, hogy az inkább a heveny szakban jellemző, hiszen olyan gyulladásos reakció zajlik a szervezetben, ami a koszorúereket is érinti. Úgy tűnik, hogy a betegek egy részében valamilyen szintű, fokú szívizom érintettség meglehetős gyakorisággal kialakul. Ezt MR-vizsgálattal tudták kimutatni – mondta Csanádi Zoltán. Azoknál is kialakulhatnak szív- és érrendszeri szövődmények, akik tünetmentesen estek át a betegségen, tehát nem is tudták, hogy megfertőződtek. Nincs specifikus kezelés, sem az akut szakban, sem a heveny szakban, de a poszt-Covid szindróma esetében sem. Mivel ez ellen nincs specifikus kezelés, így csak ugyanazokat a terápiákat tudják alkalmazni, mint egyébként infarktus után, szívizom-gyulladás után, szívműtét után gyógytornával, diétás tanácsadással, pszichológus igénybevételével és gyógyszerekkel – magyarázta a kardiológus professzor. A világ számos kutatóintézetében folynak vizsgálatok, hogy feltárják a koronavírus szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásainak molekuláris összefüggéseit, célzott kezelést ugyanis csak így lehet találni – erről Szabó Gábor Tamás, kardiológus, a hírvivő RNS vakcinát kifejlesztő cég, a német BioNTech társigazgatója beszélt.
Nagyon sok kutatás van a háttérben, amik a sejtszintű folyamatok minél részletesebb feltérképezésére irányulnak. A Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a freiburgi egyetemen dolgozó kollégáimmal is munkálkodunk, célunk egy a sejtjeinkben univerzálisan jelen lévő fehérjehasító enzim szerepének tisztázása a koronavírus-fertőzésben – mondta Szabó Gábor Tamás. Ez azért lehet fontos, mivel ezt az enzimet használja a koronavírus, ahhoz hogy a szervezet sejtjeibe jusson. Ennek a hasítóenzimeknek az enzim mennyisége, a jelenléte, illetve ennek változásai mind befolyásolhatják a kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását – tette hozzá.
Azért fontos a molekuláris kapcsolatnak a megértése, mert ebben az esetben lehet, hogy találunk olyan specifikus támadáspontot, ami mind az akut kardiovaszkuláris szövődmények, mind pedig a hosszútávú hatásba kapcsolatot teremt, és célpont lehet a kezelésben
– fogalmazott a kardiológus. A messenger RNS technológiával lehetőségünk nyílik specifikus terápiát adni, de ahhoz, hogy specifikus terápiát adjunk, ahhoz egész pontosan a molekuláris mechanizmust kell ismerni. Szabó Gábor Tamás elmondta, hogy van egy másik kutatásuk, ahol a Covid-19 betegségben azt látják, hogy nem a szívet ellátó nagy koszorúerek károsodnak – vagy nem ott történik valamilyen eltérés –, hanem az úgynevezett hajszálerek, a legkisebb átmérőjű erek szintjén történik valami változás. A koszorúerek áramlási viszonyainak minél pontosabb feltárásán és modellezésén dolgoznak a Kőszegi Zsolt által Debreceni Egyetemen vezetett Invazív Kardiológiai Munkacsoportjával, együttműködve a Budapesti Műszaki Egyetem Áramlásdinamikai Tanszékével is. Az eddigi tapasztalatainkat és ismereteinket szeretnénk adaptálni a poszt-Covid szindrómás szívben végbemenő véráramlási változásokra. Ezzel reményeink szerint egy olyan indexet képzünk, aminek prognosztikai jelentősége lehet a betegségben – mondta Szabó Gábor Tamás. Jelenleg tanulmányok vannak folyamatban ennek tisztázására. Azt figyelték meg az Egyesült Államokban, hogy azok a betegek, akik ilyen tünetektől szenvednek az oltást követően, rövid időn belül teljesen megszűnnek. A hipotézis az, hogy akkor ha már az akut vírusfertőzési tünetek elmúltak, akkor is maradhatnak vissza vírusrészecskék. Ezeknek szerepe lehet abban, hogy kialakulhat a poszt-Covid szindróma, és a vakcinációval ezek a maradvány vírusrészletek is eltűnnek a szervezetből – mondta a kardiológus.
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Balázs Attila
