Júliusban újabb támadás várható – Soros-szervezetek is besegítenek a következő jogállamisági jelentés elkészítésébe
Az Európai Bizottság munkatársai éppen virtuális látogatásokat tesznek a tagállamokban, így hazánkban is. A készülő riport tartalma azonban már részben összeállt, az NGO-k már leadták javaslataikat. Ezekből pedig arra lehet következtetni, hogy a tavaly októberben közzétett dokumentumhoz hasonló születik majd az idén is, a 2020-as évre vonatkozóan. Márpedig a magyar kormány szerint az hemzsegett a kettős mércére utaló elemektől – olvasható Kacsoh Dániel a Mandineren megjelent cikkében.
Már folyamatban van a munka a minden tagállamról készülő idei jogállamisági jelentésen, a jelenlegi tervek szerint júliusban várható a dokumentum közzététele – közölte a Mandiner megkeresésére az Európai Bizottság magyarországi képviselete. Mint írták, a testület az év elején írásbeli konzultációt folytatott az „érdekelt felekkel”, most pedig munkatársaik (virtuális) látogatást tesznek az egyes országokba, hogy „megvitassák a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket a tagállamok nemzeti hatóságaival, köztük igazságügyi, bűnüldöző és független hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel”. Tekintve a jogállamiság fogalmának tisztázatlanságát, valamint a következő uniós költségvetés, illetve a helyreállítási alap körüli csörtéket, aligha mindegy, hogy kik azok az „érdekelt felek”. Vagyis az, hogy kiknek a véleményét veszi érdemben figyelembe az EB az előkészítő munka során. Erre több mindenből lehet következtetni, elsősorban abból, hogy mi volt a helyzet az előző, tavaly októberben publikált jelentés esetében.
Magyarország részéről számos alkalommal jeleztük a 2020-as jogállamisági jelentéssel kapcsolatos aggályainkat, ide értve az önkényes témaválasztásra, a kettős mércére, módszertani hiányosságokra és elfogult forráshasználatra vonatkozó kifogásokat. Az előkészítő dokumentumok alapján tartunk tőle, hogy a 2021-es jelentés sem fogja orvosolni ezeket az aggályokat
– közölte a Mandiner megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium. Varga Judit miniszter tavaly ősszel ennél is keményebben fogalmazott.
A magyar fejezetben az Európai Bizottság tizenkét civilszervezet tizennégy anyagára támaszkodik. Ebből tizenhárom forrás tizenegy olyan civilszervezettől származik, amelyek az elmúlt években pénzügyi támogatást kaptak a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól
– mutatott rá. Az InfoRádiónak nyilatkozva hozzátette: a 2020-as jelentés sokszor hivatkozik a bizottság korábbi jelentéseire vagy nemzetközi szervezetek anyagaira.
És ha ezek forrásait megvizsgáljuk, ott is gyakran ugyanezekre a szervezetekre bukkanunk. A helyzet az, hogy jogállamisági jelentésünket ezek a szervezetek írták. Még azokat a részeket is, amelyek látszólag máshonnan származnak
– fogalmazott akkor. Ettől függetlenül Magyarország mindent megtett azért, hogy a jórészt elmarasztaló dokumentum legalább az „objektivitás és a kiegyensúlyozottság minimális követelményeinek megfeleljen, a kormány részéről ezért részletes elemzéseket juttattak el a bizottsághoz, ám azokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyták”. Az igazságügyi tárca szerint az anyagban hemzsegnek a kettős mérce példái.
Az is igazolja az igazságügyi tárca idei, a második jelentésre vonatkozó „aggodalmait”, hogy a témafelelős továbbra is Věra Jourová EB-alelnök, aki épp a napokban ismételte meg, hogy Magyarországot beteg demokráciának tartja, amit szerinte az is bizonyít, hogy a jogállam bizonyos fontos részei egyszerűen hiányoznak. Erre jutott az a nyolc, jórészt Soros György által támogatott civil szervezet, akik az idén besegítenek az Európai Bizottságnak a jelentés kidolgozásában. Mint közös közleményükben írják: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Beadványukban arra jutottak, hogy „2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon”.
Olyan, ellenzéki pártoktól is ismerős, sommás megállapításokat tettek, mint hogy rendszerszintű problémák vannak a bírói önigazgatással, a bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben, továbbá, hogy a „kormány visszaél a rendkívüli helyzettel, és a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésére kapott felhatalmazást arra használja, hogy a közpénzeket a rendszer kegyeltjeinek a zsebébe juttassa, miközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat kárpótlás nélkül kifosztja”. Valamint: a kormány akadályozza a független sajtó munkáját, megszűnt a társadalmi egyeztetés, a felhatalmazási törvények a „kormány túlhatalmához vezettek”. Az NGO-k véleménye szerint az Alkotmánybíróság továbbra sem képes ellátni alkotmányos funkcióját, az ombudsman „nem lépett fel megfelelően például a romák, az LMBTQI emberek és a menedékkérők védelmében”. A nyolcas fogat szigorú és határozott lépéseket vár el Brüsszeltől Magyarországgal szemben.
Az ugyancsak a magát filantrópnak tartó dollármilliárdos által szponzorált, közvetve általa alapított, berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe, rövid nevén Liberties (magyarul: európai szabadságjogi unió) is külön anyaggal készült az Európai Bizottság számára. A 2020-as évre vonatkozó riportjukban hasonló megállapításokat tesz a számos európai NGO-t, köztük a magyar TASZ-t a soraiban tudó szervezet. A dokumentum kapcsán a Liberties honlapján megjelent írás kifejezetten az „autoriter” (értsd: jobboldali kormány által vezetett) tagállamok, azaz Magyarország, Lengyelország és Szlovénia esetében állapítja meg, hogy a pandémia idején folytatódott a demokratikus sztenderdek eróziója, de a „hagyományosan erős demokráciák” is okoztak számukra csalódást. A magyarországi rész nagyvonalakban egyezik egyébként a nyolc hazai, szintén Soroshoz köthető szervezet anyagában foglaltakkal. A Brüsszelnek is megküldött Liberties-féle jelentés egyik konklúziója egyébként éppen az, hogy az Európai Bizottságnak még az eddigieknél is több forrást kellene biztosítania a „demokratikus és jogállami értékeket, illetve az alapvető emberi jogokat védő” szervezetek számára – e körbe nyilván magukat is értik.
De pontosan mi is ez a Liberties? Az európai NGO-kat tömörítő hálózat még 2017-ben alakult, s arról, hogy miért volt rá szükség, az akkori vezető, a volt TASZ-os Dénes Balázs az Index-nek így vallott:
Ha mondjuk az Európai Bizottság emberi jogokért felelős vezetői valakit fel szeretnének hívni a civil szférából európai emberi jogi ügyekben, akkor nincs egy olyan szervezet, amire azt lehet mondani, hogy ez az európai watchdog-szervezet.
Így tehát már van, mégpedig az első néhány évben csupán a Soros György által biztosított dollármilliókból működő formáció. Vagyis: a Liberties feladata a tagországi szinten tevékenykedő tagszervezetek segítése az európai szintű lobbizásban.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
