Pesti Srácok

Koronavírus - Németország újabb lezárását sürgeti Angela Merkel

Koronavírus - Németország újabb lezárását sürgeti Angela Merkel

Rövid, de szigorú, és tartományokon átívelően egységes zárlat szükséges az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) harmadik fertőzéshullámának megfékezéséhez Németországban Angela Merkel kancellár szerint – mondta a szövetségi kormány helyettes szóvivője szerdán Berlinben.

Ulrike Demmer a járványügyi szabályok alakításáról folytatott politikai viták kormányfői megítéléséről elmondta, hogy a kancellár szerint a SARS-CoV-2 járványának állását mutató szakmai, tudományos adatok alapján helyes minden törekvés, amely a szabályok szigorítása és egy rövid, országosan egységes zárlat felé mutat. A napi új regisztrált fertőződések számának alakulása a húsvéti ünnepnapok torzító hatása miatt nem ad pontos képet, a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) miatt intenzív kórházi ápolásra szorulók számának növekedése viszont világosan mutatja, hogy gondoskodni kell a járvány lassításáról – fejtette ki a helyettes kormányszóvivő. Hozzátette: az a legfontosabb, hogy stabilan 100 alatt legyen az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma. Demmer kiemelte: a kancellár szerint országosan egységes előírásokra van szükséges, és a tartományonként széttartó szabályozás nem járul hozzá a járványhelyzet javításához.

Vészféket kell alkalmazni

Ugyancsak rövid - legfeljebb néhány hetes -, és országos zárlatot sürgetett szerdán Markus Söder bajor miniszterelnök, aki a tartományi kormány ülése után tartott müncheni tájékoztatóján kiemelte: megfontolandó, hogy egy szövetségi szintű törvénnyel biztosítsák a szabályozási egységet az úgynevezett vészfékrendszer alkalmazásának ügyében. A vészfékrendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén március elején felfüggesztett korlátozásokat, és újabb szigorításokat is be kell vezetni azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan – egymás után három nap – száz fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság. Ez a mutató a húsvét előtti utolsó napon, április 1-jén országos szinten 134,2 volt, és a legtöbb tartományban is meghaladta a százas határértéket, de a korlátozásokat nem mindenütt állították vissza és szigorították meg, ami politikai vitákhoz vezetett. A szövetségi kormány vezetői és a tartományi kormányok vezetőit összefogó miniszterelnöki konferencia (MPK) következő járványügyi tanácskozását április 12-re tervezik. A széttartó szabályozás körüli viták miatt több tartományi kormányfő a tanácskozás előrehozását javasolta.

PestiSracok facebook image

Közel háromszázan haltak meg egy nap alatt

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) szerdai összesítése szerint országszerte 4439 embert ápolnak az intenzív osztályokon a Covid-19 miatt. Ez csaknem húszszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 3729-hez képest. A Covid-19 miatt intenzív osztályon fekvők 56 százaléka, 2478 ember szorul gépi lélegeztetésre. Országszerte 23 868 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 3104 szabad. A vészhelyzeti tartalék, azaz a pillanatnyilag nem használt, és hét napon belül üzembe helyezhető intenzív ágyak száma 10 435 - olvasható a szervezet jelentésében. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerdai összesítése szerint az utóbbi 24 óra alatt 9677 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 17 051-hez képest, de a húsvéti ünnepek alatt kevesebb tesztet készítettek, és nem továbbított adatokat minden egészségügyi hivatal az RKI-nek, ezért a statisztika torzíthat – figyelmeztet az intézet. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 298 halálesetet regisztráltak. Ez számottevő növekedés az egy héttel korábbi 249-hez képest. Az új halálesetekkel 77 401-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.