Pesti Srácok

Koronavírus - Németország újabb lezárását sürgeti Angela Merkel

Koronavírus - Németország újabb lezárását sürgeti Angela Merkel

Rövid, de szigorú, és tartományokon átívelően egységes zárlat szükséges az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) harmadik fertőzéshullámának megfékezéséhez Németországban Angela Merkel kancellár szerint – mondta a szövetségi kormány helyettes szóvivője szerdán Berlinben.

Ulrike Demmer a járványügyi szabályok alakításáról folytatott politikai viták kormányfői megítéléséről elmondta, hogy a kancellár szerint a SARS-CoV-2 járványának állását mutató szakmai, tudományos adatok alapján helyes minden törekvés, amely a szabályok szigorítása és egy rövid, országosan egységes zárlat felé mutat. A napi új regisztrált fertőződések számának alakulása a húsvéti ünnepnapok torzító hatása miatt nem ad pontos képet, a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) miatt intenzív kórházi ápolásra szorulók számának növekedése viszont világosan mutatja, hogy gondoskodni kell a járvány lassításáról – fejtette ki a helyettes kormányszóvivő. Hozzátette: az a legfontosabb, hogy stabilan 100 alatt legyen az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma. Demmer kiemelte: a kancellár szerint országosan egységes előírásokra van szükséges, és a tartományonként széttartó szabályozás nem járul hozzá a járványhelyzet javításához.

Vészféket kell alkalmazni

Ugyancsak rövid - legfeljebb néhány hetes -, és országos zárlatot sürgetett szerdán Markus Söder bajor miniszterelnök, aki a tartományi kormány ülése után tartott müncheni tájékoztatóján kiemelte: megfontolandó, hogy egy szövetségi szintű törvénnyel biztosítsák a szabályozási egységet az úgynevezett vészfékrendszer alkalmazásának ügyében. A vészfékrendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén március elején felfüggesztett korlátozásokat, és újabb szigorításokat is be kell vezetni azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan – egymás után három nap – száz fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság. Ez a mutató a húsvét előtti utolsó napon, április 1-jén országos szinten 134,2 volt, és a legtöbb tartományban is meghaladta a százas határértéket, de a korlátozásokat nem mindenütt állították vissza és szigorították meg, ami politikai vitákhoz vezetett. A szövetségi kormány vezetői és a tartományi kormányok vezetőit összefogó miniszterelnöki konferencia (MPK) következő járványügyi tanácskozását április 12-re tervezik. A széttartó szabályozás körüli viták miatt több tartományi kormányfő a tanácskozás előrehozását javasolta.

PestiSracok facebook image

Közel háromszázan haltak meg egy nap alatt

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) szerdai összesítése szerint országszerte 4439 embert ápolnak az intenzív osztályokon a Covid-19 miatt. Ez csaknem húszszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 3729-hez képest. A Covid-19 miatt intenzív osztályon fekvők 56 százaléka, 2478 ember szorul gépi lélegeztetésre. Országszerte 23 868 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 3104 szabad. A vészhelyzeti tartalék, azaz a pillanatnyilag nem használt, és hét napon belül üzembe helyezhető intenzív ágyak száma 10 435 - olvasható a szervezet jelentésében. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerdai összesítése szerint az utóbbi 24 óra alatt 9677 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 17 051-hez képest, de a húsvéti ünnepek alatt kevesebb tesztet készítettek, és nem továbbított adatokat minden egészségügyi hivatal az RKI-nek, ezért a statisztika torzíthat – figyelmeztet az intézet. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 298 halálesetet regisztráltak. Ez számottevő növekedés az egy héttel korábbi 249-hez képest. Az új halálesetekkel 77 401-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)